Őseink még találkozhattak a 3 méterre is megnövő Diprotodonnal

Tetszik a cikk?

Állatfajok, amelyek alaposan ránk hoznák a frászt, ha nem haltak volna már ki.Sajnos napjainkban is elmondható, hogy rengeteg állatfaj sodródott a kihalás szélére, részben az emberiség hibájából, részben természetes folyamatként, hiszen a Földön már akkor is haltak ki állatfajok, amikor az emberiség még meg sem jelent.

Ezzel kapcsolatban, bár a dinoszauruszok az elsők, amik az ember eszébe jutnak, mégis a múltban élt számos más állatfaj, amelynek példányai olyan hatalmasak és félelmetesek voltak, hogy talán nem is baj, hogy kihaltak, mert mellettük aligha lett volna esélye az emberiségnek.

Íme, öt a legfélelmetesebb ősi állatfajok közül!

Diprotodon: Ausztrália megafaunájának utolsó időszakában létezhettek olyan állatfajok, amelyekkel az emberiség is találkozhatott. Méghozzá olyannyira, hogy jelenleg is tudományos vita folyik arról, hogy ezeknek a nagyméretű állatfajoknak a kihalását a klímaváltozás okozta, vagy inkább az egyre terjeszkedő, vadászó emberiség miatt pusztultak el.

Bárhogy is történt, az biztos, hogy minden esély megvan arra, hogy az akár 3 méterre is megnövő, 2,5 tonnát nyomót Diprotodon találkozhatott az őseinkkel, hiszen az állatfaj 44 ezer évvel ezelőtt halt ki, míg az első ember megjelenését 50 ezer évvel ezelőttre datálják.

A találkozás valószínűségét ausztrál őslakosok legendái is erősítik, ugyanis azokban szerepel egy bunyip nevű óriáslény, aminek leírása nagyon hasonlít a növényevő Diprotodonra, aminek ma ismert legközelebbi rokona a koala és a vombat.

Titanoboa: Az egyik legrémisztőbb élőlény lehetett a paleocén korban, úgy 60–58 millió évvel ezelőtt élt, a mai Kolumbia területén felfedezett kígyófaj, a Titanoboa cerrejonensis, aminek hossza 13 méter is lehetett, és akár több, mint 1 tonnát is nyomhatott – viszonyításképpen a ma élő legnagyobb kígyófaj, a zöld anakonda csupán 5,2 méter hosszú, tehát az ősének biztos, hogy nem jelentett volna gondot egészben lenyelni egy embert.

Arra a kérdésre, hogy hogyan nőhetett meg ilyen nagyra a hideg vérű hüllő, az a kutatók válasza, hogy akkoriban az átlaghőmérséklet 32 °C lehetett a régió trópusi erdőségeiben, ami lehetővé tette, hogy az állatfaj példányai nagyobbra nőjenek az újkorban élő utódaiknál.

Argentavis magnificens: A repülésre képes ragadozómadár kimondottan rémisztő látvány lehetett az 5,1–6,1 méter szárnyfesztávolságával, ami mellett a szárnyfelülete 8,11 négyzetméter volt – viszonyításképpen a királyalbatrosz szárnyfesztávolsága 2,9 – 3,3 méter.

Mivel az Argentavis magnificens 6 millió évvel ezelőtt élt Argentína területén, ezért mostani ismereteink szerint, az emberiség nem találkozott vele. A csúcsragadozónak számító madárnak nem voltak természetes ellenségei.

Az életmódjáról csak keveset lehet tudni, így például azt, hogy a vágócsőre alapján inkább vadász volt, mint dögevő. Az Argentavis magnificens felségterülete akár 500 négyzetkilométer is lehetett.

Óriásfogú cápa: Megalodon néven is ismert a valaha élt legnagyobb cápa, aminek méreteit jól szemlélteti az, hogy találtak olyan fosszílizálódott fogat, aminek hossza 13,7 cm, szélessége 11,2 cm volt. Ez alapján a kutatók úgy becsülik, hogy a cápa 14,2 méter hosszúságú lehetett, de a 20 métert sem zárják ki, ami azt jelenti, hogy az óriásfogú cápa háromszor hosszabb volt a ma élő legnagyobb fehércápánál.

A szakértők azt feltételezik, hogy az óriásfogú cápa a pliocén korban, 3,6 millió évvel ezelőtt halhatott ki. Az állatfaj maradványait a világ több pontján, így Magyarországon is, Mátraszőlősön, Fertőrákoson és a Pécshez közeli Danicz-puszta homokbányájában is felfedezték.

Dromornis stirtoni: A röpképtelen, 3 méteres, akár 500 kilót is nyomó madár egyike a valaha talált legnagyobbaknak. A tudósok arról a mai napig vitáznak, hogy a Dromornis stirtoni tápláléka a növények szárai voltak-e, vagy inkább ragadozó életmódot folytatott.

Az állatfaj nagyjából 5 millió évvel ezelőtt halhatott ki Ausztráliában, ahol akkoriban több nagy testű faj is élt, éppen ezért nevezik „ausztrál megafaunának” az abban a korban ott élő élővilágot.

(Forrás: noizz.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*