A GPS-es technológia napjainkban az élet számos részén velünk van. Legtöbben autónavigációkban használják, túrázók helymeghatározásra, de nemcsak polgári célra alkalmazható. Mezőgazdaságban használható GPS-es területmérésre, határviták esetén pontkitűzésre, de a GPS-es sorvezetők működésének is ez az alapja.
Mi az a GPS? Hogyan határozza meg a pozíciót? Hogyan hasznosítható ez mezőgazdasági sorvezető segítségével?
A GPS az angol Global Positioning System (globális helyzet-meghatározó rendszer) szó rövidítése. A rendszer 24 db Föld körüli pályán keringő műholdból áll, melyek a pontos időt és a saját pozíciójukat sugározzák. A pontos hely meghatározásához minimálisan 3 műhold adataira van szükség: a műholdak pontos helyének és a jel sugárzásának idejéből a GPS-vevő meghatározza a műholdak képzeletbeli gömbfelszínének metszeteként a pontos pozíciót a Földön. Ugyanezen az elven működik az orosz GLONASS műholdrendszer is, mely szintén alkalmas mezőgazdasági sorvezető rendszerek működéséhez.
A mezőgazdaságban a legnagyobb szerepe a sorok távolságának pontos tartásában van, mely GPS-es sorvezetővel lehetséges. Különösen ott hasznos a sorvezető GPS, ahol még nincsenek művelőnyomok. Mezőgazdasági sorvezető nélkül a traktoros szinte „vakon” vezet, így keletkezhetnek jelentős átfedések és kihagyások is.
A pontosság növelése GPS-es sorvezetőknél
GPS-es sorvezetőknél a pontosság tekintetében két fontos fogalmat külön kell választanunk. Az egyik a sorcsatlakozási pontosság, a másik a visszatérési pontosság. Sorvezető GPS esetében a leglényegesebb a sorcsatlakozási pontosság: a tábla művelése során az egyik sorról mekkora pontossággal képes a másikra fordulni. A visszatérési pontosság pedig egy adott pontra történő visszanavigálást jelent, akár órákkal, napokkal, hónapokkal később is. A laikusok számára nem egyértelmű, hogy a GPS jelek 5-10 méteres visszatérési pontosságából hogyan lehet sorvezető GPS segítségével 20-30 cm-es sorcsatlakozási pontosságot elérni.
Mezőgazdasági sorvezetőknél elsősorban a sorcsatlakozás a fontos, ezt pedig különböző matematikai algoritmusokkal lehet javítani. A sorvezető GPS-ek szoftvere nemcsak a nyers GPS-adatokkal számol, hanem figyelembe veszi az előzményeket is. Ilyen algoritmus működik a John Deere StarFire 300 GPS-vevőkben, de ilyen a Leica SmartAG GPS-vevőkben található gps-es sorvezetőkhöz kifejlesztett GL1DE is.John Deere Starfire 300.jpg
Mezőgazdasági sorvezetőknél fontos lehet a traktor dőléséből eredő eltérés is. Az egyszerűbb sorvezetőknél, mint az LD-Agro Mg Navigátor V2, LD-Agro LineGuide 300 és LD-Agro LineGuide 800 elegendő a GPS-vevőt a tetőről lejjebb helyezni. Az összetettebb, Leica mojo3D sorvezető GPS esetében viszont egy külön giroszkóp figyeli a dőlést, így a mezőgazdasági GPS ezzel is számol, folyamatosan korrigál.
A sorvezető GPS-be érkezű jelek minőségét az úgynevezett HDOP értékkel jellemzik. Az LD-Agro GPS-es sorvezetőinél (LD-Agro Mg Navigátor V2, LD-Agro LineGuide 300 és LD-Agro LineGuide 800) ezek az értékek állíthatóak. Gyakorlatban minél kisebb az értéke, annál pontosabb a munka a mezőgazdasági sorvezetővel, de lehet, hogy 1-2-es értéken már nincs is megfelelő műholdjel, annyira megszűri/kizárja a pontatlan adatokat.
Korrekciós jelek a mezőgazdasági sorvezető szolgálatában
A pontosság növelésére szolgálnak a korrekciós jelek. A differenciális GPS, röviden DGPS működési elve a következő: kell egy referenciapont, aminek tudjuk a pontos helyét. Az ebben a pontban vett GPS-jeleket össze kell hasonlítani a műholdakról érkezőkkel, így megkapjuk műholdanként az eltéréseket. Ezután ezeket az eltéréseket kell eljuttatni a mezőgazdasági sorvezetőhöz is, így az tud pontosítani a helymeghatározásnál. A GPS-es sorvezetőbe a korrekciós jelek kétféleképpen juthatnak: az egyik a földi bázisú pozíciójavítás (Ground Based Augmentation System, röviden GBAS), a másik pedig a műhold bázisú pozíciójavítás (Satellite Based Augmentation System, röviden SBAS).
A földi bázisúnál a korrekciós jelet a sorvezető GPS-hez földre telepített rádióadókból sugározzák. Esetleg GSM-modem segítségével juttatják el a korrekciót a mezőgazdasági sorvezetőhöz. A GPS-es sorvezető tehát a GPS-jelek mellett ezeket a korrekciós jelet veszi a pontosításhoz. A sorvezető GPS-hez akár saját Leica bázisállomás is telepíthető, így egy központi antennáról több GPS-es sorvezető számára is biztosítható a pontos jel. Ezzel a rendszerrel nagy pontosság (akár néhány cm-es is) elérhető, viszont ezek a rendszerek általában fizetős szolgáltatások, ráadásul a nagyobb pontosságot eredményező jelek és GPS-vevők jóval drágábbak is.
A földi bázisú korrekciós jelnek egy sokkal egyszerűbb és ingyenes változata a virtuális bázisállomás, vagy e-Dif. Ebben az esetben a GPS-es sorvezető GPS-jeleket (esetleg plusz az EGNOS által már korrigált GPS-jeleket is) egy adott pontban több másodpercig rögzíti. Ezekből a mezőgazdasági sorvezető matematikai eljárásokkal átlagol, így sokkal pontosabb lesz a mérés, majd ezt tekinti referenciapontnak a későbbi méréseknél, ehhez a ponthoz viszonyítva végzi a további méréseket. Ezt a technológiát támogatja az LD-Agro Mg Navigátor V2, LD-Agro LineGuide 300 és LD-Agro LineGuide 800 típusú sorvezető GPS is.
A légi bázisúnál a korrekciós jeleket is műholdak sugározzák a sorvezető GPS-nek, jobb esetben ugyanazt a frekvenciát és kódolást használva, amit a mezőgazdasági sorvezető vevője is. Ilyen korrekciós rendszer Európában az EGNOS, mely ingyenes. Az LD-Agro valamennyi mezőgazdasági sorvezetője, tehát az LD-Agro Mg Navigátor, LD-Agro Mg Navigátor V2, LD-Agro LineGuide 300 és LD-Agro LineGuide 800 is támogatja az EGNOS-t.
Legutóbbi hozzászólások