Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Japán kutatók megfejtik az álmainkat

Tetszik a cikk?

Hogy miről álmodik az ember, az mindenkinek a saját titka. Vagyis csak volt. Japán tudósok ugyanis bejelentették, hogy a világon elsőként sikeresen dekódoltak álomrészleteket agyi szkennerek segítségével. Mielőtt azonban megijednénk, hogy ezentúl minden álmunkban elkövetett ármányra fény derülne, a tudósok hozzátették, hogy mindez a kísérleti alanyok teljes beleegyezésével és közreműködésével valósulhatott meg.

Az mindenesetre bizonyos, hogy ez egy lenyűgöző eredmény a tudomány számára. Az agyi aktivitás alapján a mentális állapotok dekódolása egy olyan tudományos lépés, amely új lehetőségéket vet fel az álmok tanulmányozásában, lévén, hogy az álom, az egyik legtitokzatosabb és legelbűvölőbb emberi tapasztalat.

A kutatás első részeként a kiotói Nemzetközi Speciális Telekommunikációs Kutatóintézet neurológus munkatársai három fiatalembert figyeltek meg, miközben azok megpróbáltak elaludni. Az alanyokat az  fMRI szkennerbe fektették, ezen kívül még EEG elektródákat is felhelyeztek az önként jelentkezőkre. Mindkét műszer az agyi aktivitást mérte. Amikor arra utaló jeleket láttak, amelyek szerint az alanyok álmodni kezdtek, a kutatók felébresztették őket, hogy megkérdezzék, miről álmodtak. Ez az az állapot, melyet technikai értelemben a “hipnagóg képek” állapotának neveznek: az álomszerű érzés az elalvás pillanatában jelentkezik. A kutatócsapat ezt az állapotot választotta a kutatás alapjául, ahelyett, hogy a késő éjszakai REM fázisban jelentkező álomtevékenységet vizsgálta volna. Minden kísérleti alanyt körülbelül kétszázszor ébresztettek fel a néhány napon át tartó kísérlet során annak érdekében, hogy az álombeszámolók alapján létrehozzanak egy adatbázist.

A kutatás második felében a gépi tanulási algoritmusok alapján kifejlesztettek egy vizuális képi dekódert, amelyet arra programoztak, hogy csoportosítson mintázatokat az alanyok agyi aktivitása alapján, miközben ezek az alanyok egy több száz, véletlenszerűen kiválasztott képekből álló videómontázst néztek. Az alanyok ugyanazok a fiatalemberek voltak, akik a kísérlet első részében is részt vettek. Miután mindhármuknak személyre szabottan beprogramoztak egy-egy dekódert, a tudósok az agyi aktivitás mintázata alapján képesek voltak előrejelezni, hogy melyik kép váltotta ki az adott agyi aktivitást. Tudósok értek már el  hasonló eredményeket  korábban is, ami itt lényeges, az az, hogy a japán csapat képes volt a mintázatot azonosítani alvó illetve álmodó alany esetében. A dekóder azonban még elég kezdetleges: lehetséges tárgytípusokat azonosítani, konkrét tárgyakat – például egy autó márkáját – azonban nem, valamint csak abban az estben működött, ha a gépnek lehetősége volt több opció közül választani.

A színek, események vagy érzelmek azonosítása egyenlőre még meghaladják a technikai lehetőségeket, probléma továbbá az is, hogy úgy tűnik csak abban az esetben lehetséges a dekódolás, ha a képi anyag a felébredés pillanatát megelőző 15 másodpercből származik. A legnagyobb problémát azonban a kutatók abban látják, hogy jelen pillanatban minden egyes dekóder személyre szabottan működik, mert az egyes képekhez kötődő egyéni agyi aktivitás mintázatot előre be kell táplálni a gépbe.

Mindezek ellenére a szakemberek szerint már az is figyelemreméltó, hogy a gépezet működőképes. Egyes javaslatok szerint ez a módszer nagy segítség lehet az álmok természetének és funkciójának tanulmányozásában. A nagy talány ugyanis e kérdés kapcsán, hogy amikor álmodunk, vajon aktív módon mi magunk állítjuk elő azt a filmet, ami a fejünkben pereg, vagy pedig a felébredést követően kovácsoljuk történetté a látottakat. A fenti kutatás alapján legalábbis annyi elmondható, hogy van összefüggés az agyunk éber illetve álmodó állapotú tevékenysége között.

Az álom jelenségére két ellentétes elmélet kínál magyarázatot. Az egyik szerint az álom arra szolgál, hogy erősítse a memóriát, a másik azonban azt állítja, hogy az álom segítségével felejtünk, vagyis e tevékenység által szabadítjuk fel a memóriát. A kutatók azt állítják, hogy a dekóder alkalmazásával akár még erre a kérdésre is fény derülhet. Az egyes memóriatételekhez tartozó dekódolt álomtartalom rögzítésével lehetőség lenne összehasonlítani ezek gyakoriságát a memória teljesítményével.

Forrás: www.wired.com


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*