Hogyan ünnepelnek a különböző országokban?

Bazi nagy görög edénydobálás: Korfu szigetén élő húsvéti hagyomány szerint, nagyszombat reggelén az emberek edényeket és cserépárut dobálnak az utcára. Egyes magyarázatok szerint a szokás a velenceiektől ered, mert ők újévkor kidobják az összes régi holmijukat.

Egy másik vélekedés azt állítja, hogy a görögök az edénydobálással köszöntik a tavaszt, illetve az új termést jelképezik, amit az új edényekbe fognak összegyűjteni.

Locsolás, kicsit másképp: A locsolkodás nem kizárólag magyar szokás, mert a lengyel fiúk is ezzel töltik a húsvét hétfőt, ám a magyar társaiktól kicsit eltérően, ugyanis vizes vödrökkel, vízipuskákkal járnak, és bárkit lelocsolnak, akivel összetalálkoznak, függetlenül attól, hogy nő vagy férfi az illető.

A lengyel hiedelem szerint az a lány, aki elázik, egy éven belül férjhez fog menni. Az egyébként Śmigus-dyngus nevű szokás I. Mieszko lengyel fejedelemhez kapcsolódik, ugyanis őt 966-ban, húsvét hétfőn keresztelték meg.

Húsvéton nincs húsvét: A Húsvét-szigeteken nem ünneplik a húsvétot, valószínűleg azért, mert a szigeten, annak létezése óta, csak pogányok élnek. Hogy akkor miért Húsvét-szigetek? A válasz egyszerű, ugyanis húsvét vasárnapján fedezte fel a környéken hajózó holland admirális.

Korbácsolás: Csehországban nem locsolkodnak a fiúk, hanem húsvét hétfőjén fogják a vesszőből font húsvéti korbácsot, amivel ellátogatnak a lányokhoz, hogy megcsapkodják őket. Habár ez elméletileg szimbolikus, mégis akadnak legények, akik a lányok lába közé csapnak.

A csoki bilby: Ausztráliában nem jó húsvéti nyuszinak lenni, ugyanis ez az ország azon kevesek egyike, ahol az emberek utálják a nyulakat. Ennek az oka az, hogy a tapsifüles nem volt őshonos állat náluk, ám a telepesek nagyjából 140 éve két tucat példányt vittek az országba.

Az üregi nyulak nagyon jól érezték magukat Ausztráliában, ahol szaporodni kezdtek, ezzel hatalmas károkat okozva, ugyanis se az őshonos ragadozók, se a vadászok nem tudták kordában tartani őket.

1991-ben végül kampány indult a húsvéti csokinyuszi ellen, akit lecseréltek csoki bilbyre, ami egy ausztrál, nagyfülű jószág.

A firenzei robbanó szekér: 350 éves firenzei hagyomány a Scoppio del Carro, a „robbanó szekér”, amit a mai napig korhű XV. századi öltözékben tartanak meg az olaszok, akik a dóm elé vontatnak egy tűzijátékkal megrakott, díszes szekeret.

A firenzei érsek a mise során meggyújtja a szekérből kivezetett kanócot, amivel elindítja a látványos tűzijátékot. Az első keresztes hadjárat idejéről származó húsvéti szokás célja, hogy jó legyen a termés.

Manduladobálás: Portugáliában szokás, hogy a húsvéti körmenet végén a pap mandulával dobálja meg a szertartásban résztvevőket. Erre azért van szükség, mert a portugálok szerint a manduladobálás jelképezi a gyarapodást és a termékenységet. Szintén portugál szokás, hogy Nagyszombaton Júdás árulására emlékeznek, ezért felakasztanak egy bábut egy fára, majd elégetik azt.

Tojásherceg és Tojáshercegnő: Belgiumban minden húsvétkor megtartják a tojásvásárt, ahol Tojásherceg és Tojáshercegnő választást tartanak. A húsvét hétfőjén tojásfogó játékot is játszanak, ami úgy néz ki, hogy a belgák a helység jelképét képviselő tojással célozzák meg a templom harangját.

A templom ablakából apró ernyőkre függesztett óriás papírtojásokat engednek ki, hogy a játékosok azokat találják el az igazi tojással. A játék célja az, hogy valaki megszerezze az „aranytojást”. Aki győz, az pénzt is kap.

Húsvéti csók: Oroszországban él az a húsvéti szokás, amely szerint az oroszok háromszor megcsókolják egymást a feltámadás ünnepén. A csók lehet puszi is, mert a lényeg az, hogy arcra menjen. Az oroszok húsvéti tojása általában tele van emberábrázolásokkal, hiszen még Jézust is ábrázolhatják az ünnepi holmik.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu, noiportal.hu)