Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Húsvét, az ünnep és pár érdekesség, ami hozzá kapcsolódik

Tetszik a cikk?

Mindenkinek más jut eszébe, ha a húsvétra gondol. Régen igazi szép népi hagyománya volt. Még ma is vannak olyan települések, ahol bőszen őrzik a hagyományokat, és az erősebbik nem húsvétkor üres hassal, jó sok vízzel, és férfiakhoz méltó lendülettel indul el, legtöbbször szódavízzel és nem kölnivel, a lányos házakat végigjárni, és meglocsolni a szerelemre éhes virágokat.

A húsvét ünnepe ebben az évben igen korán, március végére esik, sőt még az óraátállítás is kapcsolódik a hétvégéhez. Maga a húsvét, az őt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sőt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi katolikusok nem is, oly rég sok helyen valóban be is tartották ezt a szigorú böjtöt. Manapság ez a böjti időszak a nagyhétre, illetve nagypéntekre korlátozódik. A régi időkben a böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni és csak egyszer ehettek napjában. A mai kor embere leginkább a nagypénteki hús nélküli étkezést tartja be, böjtként.

A húsvéti ünnep, a mozgó ünnepek közé tartozik, azaz nem esik a Juliánus-naptár szerinti év, ugyanazon napjára, évente. Az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint, húsvét napja a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22. és április 25-e közé.

A Wikipédia meghatározása szerint: A húsvét napjainkban a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.
Húsvétvasárnap és Húsvéthétfő – külön külön is említést érdemel a néphagyomány szerint.

Húsvétvasárnaphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány, Jézus áldozatát, a bor, Krisztus vérét jelképezi. A tojás az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.

Húsvéthétfőn sok népszokás él, például a locsolkodás és a hímes tojás ajándékozása. Ha húsvét és hétfő, akkor az a locsolkodás napja. Amga_kep_0_133390965166 locsolkodásnál a víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja, ami később kölnivízzel való locsolásként maradt fenn napjainkig. Bibliai eredete szerint Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
Régen a ház asszonyai úgy készültek húsvét ünnepére, hogy elővették a legszebb abroszukat, és a féltve őrzött ünnepi étkészletet, ezzel terítették meg az asztalt. Ez a szokás sok mai háztartásban még mindig megtalálható. Az ünnepi hangulat titka az anyagok és a színek harmóniája. Ilyenkor a zöld, sárga és a piros árnyalatok kerülnek előtérbe. Gyönyörű a tavaszi virágokkal (nárcisz, tulipán, jácint) díszes váza az asztalon, és kellemes látványt nyújt a masnival ékesített tojásfa és barka. Az ünnepi terítés részeként még juthat hely a hímes tojásokkal díszített fonott kosárkának is.

Hímes tojás – piros tojás. A régi korokban a piros színnek védőerőt tulajdonítottak. Igaz a tojások piros színét, Krisztus vérének jelképeként is említik. A tojásfestés szokása, tojások díszítése az egész világon elterjedt.
Egyes vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni Mivel a nyúl szapora állat, így kötődik húsvéthoz, illetve a tojáshoz, mivel a tojás magában hordozza az élet ígéretét. Maga a locsolkodás is az öntözésre utalva, a bő termés jelképe.

A Húsvét hagyománya nemzedékről nemzedékre száll. A kisgyermekek várják leginkább, főként a sok csokinyuszi, csoki tojás, illetve a szebbnél szebb festett tojás ajándék miatt. Már a hagyományos festett tojások helyett, a modern viszonyok között, nagyobb helyett kaptak a csokitojások. Ma már az édességipar a legkülönbözőbb méretű, mintájú tojásokat és különböző húsvéti figurákat gyárt, főként nyuszikat, de közkedvelt a bárány és a kiscsibe is.

Szerencsére, azért még egyre több családnál hagyomány az, hogy tanítják a gyermekeket, hogyan is csinálták régen, hogyan festették a locsolkodóknak a szép színes tojásokat. Vannak, akik csak szimplán, a boltban kapható tojásfestéket használják, és így készítenek különféle színű tojásokat. A házi praktikák, mint például a hagymahéjjal festett tojások, illetve a céklalevével színezett, diólevél és más hasonló ősi módszer ugyancsak jelen vannak. Manapság már különböző kreatív tanfolyamokat indítanak, mutatnak meg ott hagyományőrző, illetve szimplán ügyes és érdekes technikákat.
Most kedvcsinálónak itt egy-két igen kedvelt technika:(http://szinesotletek.blog.hu/2011/04/17/husveti_himes_tojasok_diszitesi_technikak)

1. Berzselés, azaz levélrátétes díszítés: fiatal, friss, különleges alakzatú leveleket kell gyűjteni, amelyekre szükség lesz a díszítésnél. A tojásokat megtojasfest1-300x267 kell előbb főzni, vagy kifújni, kinek melyik a kedvence. A kiválasztott levelet be kell nedvesíteni és rásimítani a száraz, tiszta tojásra. Minden háztartásban akad egy régi, rossz, lyukas nejlonharisnya. Egy tojáshoz kb. egy tenyérnyi darabra van szükség és hozzá cérnára. Ezzel a darabbal kell beteríteni a tojást, és cérnával megkötni, hogy a harisnya tartsa, szorítsa a levelet, ne tudjon a festék a levél és a tojás közé menni. Közben el kell készíteni a festőlevet is. Hagyomány szerint az igazi berzselt tojások barna színűek. Ezt a vöröshagyma száraz héjának főzetéből lehet kinyerni, az árnyalat attól függ mennyi héjat teszünk a vízbe. De lehet ilyen módszerrel rendes boltban kapható tojásfestékkel is hímes tojást készíteni.

2. Karcolt tojások: Ennél a technikánál már festett tojásokra van szükség. Karcolni valamilyen hegyes eszközzel tudunk, például tű vagy szike segítségével. Szerszámunkkal karcoljuk rá a megálmodott mintát, vonalat. Itt végülis magát a festéket kaparjuk le a mintának, motívumnak megfelelően. Ez aránylag az egyszerűbb díszítési módok közé tartozik.
A húsvét elengedhetetlen eleme az előbbiekben említett piros, vagy hímes tojás, de a másik fontos eleme maga a locsolkodás.

A húsvéti locsolásnak még mindig sok helyen, nagy hagyománya van. Főleg vidéken, még napjainkban is, kútvízzel locsolják a lányokat, a kútból frissen felhúzott hideg vizet öntik vödörrel a lányokra, vagy szódásüvegből eresztenek rájuk vizet. A városokban azonban már inkább különféle kölnivizekkel helyettesítik a vizet. Locsolás után a fiúk tojást, szalonnát vagy festett tojást kaptak cserébe. Napjainkban a lányok és az asszonyok különféle ételekkel, kalácsokkal, italokkal kínálják a fiúkat, férfiakat a locsolás után.

Íme egy-két különlegesebb húsvéti kínáló:

1. Szabolcsi húsvéti sárga túró
Egy liter tejet jól megcukrozva és fahéjjal ízesítve a tűzre teszünk és folytonos keverés közben beleütünk legalább tíz egész tojást. Addig főzzük, míg az összes fehérje ki nem csapódik benne. Ekkor a túróhoz hasonlóan tüllzacskóba téve levét kicsepegtetjük, általában egy napig. Utána szeletelhető, sonka mellé fogyasztják.

madarkak-husvetra-300x2052. Madárka húsvétra – hozzávalók 5 főre (forrás: nosalty.hu)
Tésztához:
•500 g liszt
•300 ml víz
•2,5 dkg élesztő
•1/2 ek cukor
•1 tk só
•1 tojás
Díszítéshez:
• mazsola
• tökmag
•1 tojás
elkészítés:

– élesztőt a cukor és víz segítségével felfuttatjuk.
– hozzáadjuk a többi hozzávalóhoz. 30 percig kelesztjük.
– 10 kis cipót formálunk belőle.
– a cipókból letépünk egy darabot, majd golyót formálunk, ez lesz a feje. A testéhez pedig a maradék tésztából sodrunk egy rudat, amire egy csomót kötünk.
– innen már gyerekjáték. A testére illesztjük a fejét, majd szemet és csőrt csinálunk neki.
– bekenjük tojással, majd azonnal a sütőbe nyomjuk. /sütési hőfok: 180°C, tepsi mérete:30x20x6 cm

 

3. Cipóban sült sonka: A kötözött sonkát, hideg vízben tesszük fel főni, lassú tűzön, félig lefedve puhára főzzük. Egy nagy vöröshagymát, 4-5 gerezd fokhagymát, 2-3 babérlevelet és 10 szem feketeborsot tegyünk a sonkához. Ha megpuhult, hagyjuk a saját levében kihűlni. A cipóban sütéshez alaposan száraznak kell lenni a sonkának, így ha kivesszük a főzőlevéből, papírtörlőn itassuk fel a sonka levét. Egy 1,2-1,5 kg-os sonkához: fél kg átszitált lisztből kelt tésztát készítünk. 2,5 dkg élesztőt fel kell futtatni 1 dl langyos vízben, egy teáskanál cukorral. További 1 dl langyos vizet, 10 dkg olvasztott vajat, 2 egész tojást, 2-3 csapott teáskanál sót összedolgozni a liszttel és a kovásszal  . Huzatmentes helyen, konyharuhával letakarva duplájára kel, majd liszttel megszórt deszkán kinyújtjuk akkorára, hogy kényelmesen becsomagolhassuk bele a sonkát. Az illesztések alul és oldalt legyenek. A két végén a tésztát alá kell hajtani. A felesleges tésztát levágni és ez a maradék díszítésnek felhasználható. Majd letakarva 30 percig pihentetjük, a tetejét kevés tejszínnel elkevert tojássárgájával megkenjük és 200 C fokra előmelegített, gőzös (fém tálban 2-3 dl vizet kell tenni a sütőbe) sütőben körülbelül 40 percig sütjük. (http://nemvagyokmesterszakacs.blogspot.hu/2011/03/husveti-menuajanlat-cipoban-sult-sonka.html)

Locsolkodáskor, hagyományosan a legények először különböző versikéket, mondókákat mondanak a lányoknak, amelyek igen változatosak, néha egészen viccesek, és utána locsolnak.
Locsolóversek

Hagyományos:
1. Én kis kertész legény vagyok,
Rózsavízzel locsolkodok.
Úgy locsolom a lányokat,
Mint kertész a virágokat.
Én kis kertész legény vagyok
Virágokat locsolgatok.
Azt hallottam, hogy egy rózsa
El akar hervadni.
Szabad megöntözni?

2. Zöld erdőben jártam,
kék ibolyát láttam.
El akart hervadni,
szabad-e locsolni?!

Viccesebb:
3. Egy tök, két tök, három tök, négy tök, nem tökölök – öntök.

4. Nem vagyok én nyuszi, kell nekem a puszi!
gombold ki a blúzocskádat, hadd locsolom dombocskádat

A húsvéti ünnepeket sokfelé különbözőképpen ünneplik, különböző szokásokat, hagyományokat őriznek.
Az egyik szokatlan formája a megemlékezésnek Szlovákiában illetve Csehországban alakult ki. Ennek a szokásnak a szimbolikus jelentése, hogy a férfiak így kívánnak jó egészséget és szépséget a következő évre. Korábban nem a kezükkel, hanem fűzfavesszőből font seprűvel sóztak rá a nők hátsó felére, amelyre színes szalagokat kötöttek.
A Fülöp-szigeteken, Indiában, Spanyolországban és Ausztráliában is élnek katolikus hívek, akik az utóbbi években egyre inkább figyelemmel kísérik az ünnepi rituálét. Már jó néhány nappal korábban készülődni kezdenek a húsvétra, és igen sajátságos formáit választják a részvételnek. A bűnbánó fülöp-szigeteki hívek szögeket ütnek a kéz- és lábfejükbe nagypéntek napján, hogy így emlékezzenek Krisztus keresztre-feszítésére.
Az ázsiai ország északi részén csuklyát viselő, mezítlábas vezeklők korbácsolják magukat a nyílt utcán, hogy nyilvánosan megbűnhődjenek vétkeikért. Másutt színpadi előadás keretében játsszák újra Krisztus meghurcolását, beleértve egy fakereszt végigcipelését a városon.
Indiában is igen különleges ünneplés történik, egy hintóra emelt fehér elefánt figura jelképezi a húsvétot, a hinduk pedig átszúrják a nyelvüket egy vallásos szertartás keretében – derül ki a Mirror brit napilap összeállításából.

Minden család számára, akárhol éljen is, az ünnep előtt elengedhetetlen a nagytakarítás, rendrakás. Szükséges, hogy kisöpörjük végre a telet, a hideget, a rosszkedvet, szomorúságot, felfrissítsük, vidám tavaszi ruhába öltöztessük a lakást is, érezzük a függönyök friss illatát, ahogy meglebbenti őket a tavaszi szellő, kerüljön az ablakba friss virág. Frissítsük fel a boldogság érzésünket! Hiszen ez a legmegfelelőbb alkalom, a zord tél után, a beköszöntő tavasz, az ünnep, és a család meghitt együttléte.


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*