Hogyan ünnepelnek a különböző országokban?

A finn boszorkák: A skandináv országok húsvéti hagyománya szerint a gyerekek, fiúk és lányok egyaránt, boszorkánynak öltözve házról házra járnak, hogy csokitojást gyűjtsenek. Nyugat-Finnországban néhányan máglyát raknak húsvét vasárnap, mert az északi legenda szerint a lángok elűzik a boszorkányokat, akik nagypéntek és húsvét vasárnap között a seprűiken repkednek.

Böjtasszony: A görögök húsvéti szokása, hogy a böjti időszakot a tiszta hétfővel kezdik. Ezen a napon kitakarítják a házát, a gyerekek pedig hétlábú papírbabát eszkábálnak. Ebből lesz a böjtasszony, akinek a hét lába a böjt hét hetét szimbolizálja. A görögök minden héten letépik a baba egyik lábát. Elég szadista hagyomány.

Tojásdobálás: Dániában nem annyira elvetemültek a helyiek, ha húsvétról van szó, ugyanis az ő furcsa szokásuk az, hogy nyers tojást dobnak át a ház felett. Fontos, hogy a másik oldalon a fűben landoljon a tojás, aminek nem szabad összetörnie.

Egy másik dán szokás a tojásfaállítás, ami eléggé új hagyomány. Ebben nincs semmi őrült, mert inkább kreatívak és mutatósak a kifújt, kifestett tojásokkal és szalagokkal feldíszített faágak.

Az óriás omlett: A Dél-Franciaországban található Haux főterén hatalmas omlettet szolgálnak fel húsvét hétfőn. Az óriás omlett 4500 tojásból készül, és 1000 ember lakhat jól belőle. A húsvéti szokás állítólag onnan ered, hogy amikor Napóleon a seregével Dél-Franciaországban járt, akkor megállt a kis városkában, hogy omlettet egyen.

Napóleonnak annyira ízlett az étel, hogy parancsba adta a helyieknek, hogy gyűjtsék össze az összes tojásukat, amiből másnapra készítsenek egy óriás omlettet a seregének.

Az akasztott zsemle: Angliában él az a legenda, amely szerint húsvét környékén egy özvegyasszony fia elment, hogy szerencsét próbáljon, ám soha ment haza. Az asszony reménykedett, hogy egyszer beállít a fia, ezért minden évben nagypénteken egy forró zsemlét akasztott ki a ház gerendájára, hátha a fia hazatalál és megéhezik.

Az asszony tiszteletére kocsmát nyitottak a régi ház helyén, és itt akasztják ki minden nagypénteken a forró zsemlét, hátha megérkezik a fiú, aki még egy sört is kaphat.

Tüzes húsvét: A németországi Luegde városban rendezik meg a látványos fesztivált. A húsvéti eseményen, sötétedés után, a helyiek hat lángoló szalmakereket gurítanak le az Osterberg tetejéről az Emmer folyó völgyébe. Ez valójában egy télbúcsúztató szokás, ahol a lángoló szalmakerék a tavaszt jelképezi.

Haláltánc: A spanyol Verges-ben nagycsütörtökön mutatják be a haláltáncot, ami arról szól, hogy a helyiek csontváznak öltöznek kivonulnak az utcára, hogy így emlékezzenek a passióra. A haláltánc éjfélkor veszi kezdetét és három órával később ér véget.

Magyar húsvéti szokások: A húsvétról a tojásfestés az egyik szokás, ami azonnal az eszünkbe juthat. A legenda szerint Jézus mennybemenetelekor Mária Magdolna Rómába ment, hogy Tiberius császár színe elé járuljon.

Ebben az időben minden érkezőnek ajándékot kellett vinnie a császárnak. Mária Magdolna szegény volt, ezért csak néhány tojást vitt, amikor a császár elé járult, hogy elmondta, Krisztis feltámadt. Tiberius a hírre gúnyosan megjegyezte, hogy nagyobb az esélye annak, hogy Mária Magdolna kezében pirosra változnak a tojások, mint annak, hogy valaki felkel a sírból.

A tojások azonnal pirosra változtak. Napjainkban a tojások piros színe Krisztus emberekért kiontott vérét jelképezi, és általában a locsolkodók kapják a lányoktól, hiszen a magyar húsvéti hagyományoknak a locsolkodás is elmaradhatatlan része.

Ennek a népszokásnak az eredetére többféle történet ismert. Az egyik szerint a víz megtisztító erejébe vetett ősi hit miatt született meg a locsolkodás. Az egyház szerint a keresztelésre utal, más legenda szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat vízzel akarták elhallgattatni a zsidók, de olyan magyarázat is létezik, amely szerint a Jézus sírját őrző katonák öntötték le a feltámadást hirdető asszonyokat.

A magyar húsvéti szokások legbizarrabb része a húsvéti nyúl. Állítólag ez egy félreértésnek köszönhető, mert néhány német területen gyöngytyúkot és annak tojását ajándékozták egymásnak az emberek. Németül a gyöngytyúk neve Haselhuhn, vagy rövidebben Hasel, míg a nyúl németül Hase.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu, noiportal.hu)