2013-ban Magyarországon március 31-től október 27-ig tart. Szombatról vasárnapra virradó éjjel 2 óráról 3-ra kell állítani az órákat, majd ősszel vissza kell állítani az órákat.

Benjamin Franklin – számos újítás bevezetője – már 1784-ben javasolta a nyári időszámítás bevezetését a világítási költségek csökkentésére. Az angol kifejezés jól jellemzi az átállítás lényegét: „daylight saving”, azaz a természetes nappali fénnyel való takarékoskodás. 1895-ben egy új-zélandi biológus állt elő ismét az ötlettel, amelyet érdeklődéssel fogadtak, de valósítottak meg. A XX. század első két évtizedében ismét felvezetődött az ötlet, az angol alsóház még tárgyalta is, de a terv továbbra is terv maradt.

Az első világháború éveiben is már energiatakarékossági okokból vezették be az alternatív időszámítást, azaz a helyi időt egy órával előre állítják az időzóna idejéhez képest. Az így megspórolt energiát az üzemanyag háborús célokra fordíthatták. Németország, Nagy-Britannia, az USA után Magyarország is hamarosan átvette. A háború elmúltával visszaálltak a normál időszámításra. A második világháború idején ismét a takarékossági szempontok keltették életre.

Az 1973-as olajárrobbanást követő energiaválság takarékossági intézkedések bevezetésére késztetett sok országon, s hosszú távú megoldásokat kerestek. Jelen esetben a villamos energiával takarékoskodás egyik eszközét vélték felfedezni a természetes fény jobb kihasználásban. Először Franciaország elevenítette fel 1976-ban a takarékosságot célzó nyári időszámítást.

Magyarországon 1916 és 1919 között, majd 1941 és 1957 között volt nyári időszámítás. Az ötvenes években először a kapacitási nehézségek enyhítését remélték tőle, azaz ne kerüljön sor fogyasztási korlátozásokra. Különösen a munkanapok esti csúcsterhelése jelentett gondot. Az 1980-as újbóli bevezetés célja pedig már a villamos energia megtakarítás volt.

Korábban az északi félteke napéjegyenlőségét vették figyelembe, tehát a március 21. és a szeptember 23. közötti időszakot. Ekkor hosszabbak a nappalok és rövidebbek az éjszakák, ami jobban egybeesik a lakosság ébren töltött óráival. Így több a napfény által biztosított természetes fény, ami ingyenes, és ily módon kevesebb villamos energiát fogyasztanak és megtakarítás érhető el.

Az átállítás érinti a menetrendeket. Magyarországon a kilencvenes évek közepéig szeptember utolsó szombat éjjelén történt az órák visszaállítása, de nem minden országban, például a nyugat-európai országokban ez nem volt így. A nemzetközi közlekedés szempontjából célszerű volt összehangolni az átállítást. Hazánkban 1996-ban hosszabbították meg október végéig a nyári időszámítás tartamát, amikor az Európai Unió egységesítette a nyári időszámítást.  Az októberi nyári időszak azonban már nem jár energia megtakarítással, mivel ebben az időszakban, az őszi napéjegyenlőség után nő az éjszakák hossza, csökken a nappaloké, s már a kora reggeli órákban is megnő a villamos energiafogyasztás.

Az átállítás energiafelhasználási, élettani hatásait folyamatosan vizsgálják.