Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Az élettársi viszony buktatói

Tetszik a cikk?

A társadalmi átalakulások kapcsán világosan nyomon követhető az a folyamat, amelynek következtében a családi kötelék mellett egyre inkább előtérbe kerül az élettársi életforma.

Manapság már a fiatal párok házasság helyett az élettársi viszonyt válasszák. „Nekünk nem fontos a papír” – sokszor halljuk fiatalabb ismerőseinktől, barátainktól. Mivel azonban az élettársak együttélése nem jár azokkal a jogi következményekkel, amelyeket a családjogi törvény a ténylegesen házasságot kötött felek esetében biztosít, sok (jogi) buktató van, amit érdemes áttekinteni.

Tudat alatt egyesek úgy gondolhatják, kevesebb felelősséget kell vállalniuk, ha „csupán” élettársi viszonyban élnek. Könnyebben odébb lehet állni, ha már elmúltak az érzelmek, még könnyebben, ha gyermek sem született a kapcsolatból. Viszont aki nem kéri az élettársi viszony nyilvántartásba vételét,  könnyen megütheti a bokáját.
Gondolom sokan hallottak már olyan esetről, hogy egy pár éveken keresztül együtt élt. Közös lakást vettek.

Mivel nem voltak összeházasodva, annak a nevére vették fel a hitelt, aki biztosabb munkahellyel rendelkezett, így állandó bevétele volt, majd a lakás is annak az egynek a nevére került. Majd elkezdődött a közös élet: csinosítgatták az új otthont, különböző berendezéseket vettek. Az egyik fél törlesztette a részleteket, a másik fél intézte a bevásárlást (azaz felélték a pénzt). Egy napon viszont szakít a pár. Az, akinek nem volt nevén a ház, és még szerződést sem kötöttek a megvett berendezési tárgyakról (miért is kötnének, hiszen az bizalmatlanságra adna okot), sajnos, üres kézzel távozhat, és örülhet neki, ha a volt párja nem hívja ki a rendőrséget, ha állandó lakhelye is a volt párja címén van. Csak az egyik felen múlik, mennyire teszik tönkre szakításuk után a másikat.

Ha bejegyzett élettársi viszonyban éltek volna, és sor kerül a szakításra, bizonyítani kell a feleknek azt, hogy ki mekkora jövedelemmel járult hozzá a közös élethez valamint a közös beruházásokhoz, majd a bíróság ennek figyelembevételével állapítja meg, hogy kit mekkora rész illet a megmaradt vagyonból (ezért fontos a vagyonról szóló szerződés kötése közjegyző jelenlétében, illetve számlák megtartása a bizonyításhoz. Viszont magában a számla nem elég a bizonyításhoz).

A következőket kell bizonyítani egy élettársi vagyon megosztásakor: az élettársi kapcsolat fennállását, a kapcsolat előtt külön-külön fennálló, és annak megszakadásakor meglevő közös vagyont, valamint azt, hogy melyik fél mivel járult hozzá a szerzéshez (mennyit keresett, milyen korábbi vagyonát használta fel). Ez a felek tipikusan nagyon rossz viszonya miatt különösen nehéz.

A törvény annyi segítséget nyújt a bizonyítási nehézségek leküzdésére, hogy ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni, tehát ha végképp nem tudja egyik fél sem igazolni, hogy mennyit keresett, akkor azt vélelmezi a bíróság, hogy mindkét fél ugyanannyit.
Ha közös gyermek született a kapcsolatból, szakítás esetén az apának gyermektartást kell fizetnie, ha előzőleg nevére vette a gyermeket és apai elismerő nyilatkozatot tett.


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*