Az a tempó, és azok a feltételek, amikkel a mai világ szembesít minket, sok esetben közel sem ideálisak a családtervezéshez.

Jellemző tendencia, hogy a párok életében kitolódik a gyermekvállalás, és a nők nagy része csak 30 felett meri rászánni magát a szülésre. Sokan még akkor sem. Ennek egyik oka lehet az a tény is, hogy a megváltozott társadalmi viszonyoknak köszönhetően a nők legalább akkora részt vállalnak a családfenntartásban, mint a férfiak. Éppen ezért félnek attól, hogy egy gyermekért le kell mondaniuk a karrierjükről, vagy elveszíthetik amúgy is bizonytalan jövedelemforrásukat.

Ma már szinte lehetetlen egy fizetésből megélni, és ez szintén óriási terhet ró a párokra. Ráadásul az anyagiak nem csak ilyen téren jelenthetnek akadályt, hiszen egy gyermeket felnevelni, ruházni, taníttatni szintén vagyonokba kerül. Sokakat elrettent az is, hogy „nem látják az alagút végén a fényt”, azaz fogalmuk sincs, milyen világ vár majd felnövő gyermekükre, tekintve a gyötrelmesen beszűkült munkalehetőségeket és az országos gazdasági helyzetet.

Számtalan család élete pedig azt is jól példázza, milyen nehéz megoldani a család és a munka összehangolását. A döntést az sem könnyíti meg, hogy napjainkban rengeteg házasság tönkre megy, és ki szeretné egyedülálló anyaként felnevelni csemetéjét, ha bizonytalannak érzi a kapcsolatát? Régen a szerepek egyértelműek, követhetőek és társadalmilag megalapozottak voltak a családokban. Anya főzött, mosott, gyereket nevelt, apa pedig pénzt keresett.

Ez ma már közel sem ilyen egyszerű, már csak a fentebb említett okok miatt sem. Olyan esetekről is lehet hallani, mikor, bár jogtalan, de gyermekáldás miatt veszítik el munkájukat a szebbik nem tagjai. Sőt, sok cégnél azért nem alkalmaznak fiatal nőket, mert „mi van, ha felvesszük, és elmegy szülni”. A leendő szülők pedig nem merik kockáztatni az anyagi biztonságukat, a nők pedig nem akarnak hátrányba kerülni a munkaerőpiacon. Az sem kivételes eset, mikor valaki 30 évesen még nem érzi magát vagy a kapcsolatát elég érettnek ahhoz a felelősséghez, ami egy babával jár, ugyanakkor a nőgyógyászok a késői szülés veszélyeit hangsúlyozzák. Jól látható, hogy ez a probléma mai társadalmunk egyik nagy dilemmája.

Pedig egy bizonyos kor után sokkal nagyobb problémákkal találhatják magukat szemben a szülni vágyó nők. Ugyanis életünk nagy részét mostanság stresszben, szmogban töltjük, keveset mozgunk és össze-vissza táplálkozunk, azaz szinte biológiailag is alkalmatlanná tesszük önmagunkat a gyermekvállalásra. A káros szenvedélyekről, mint a mértéktelen koffeinfogyasztás, dohányzás, nem is beszélve. Mindez csak növeli a harmincon túli szülés kockázatait. 35 év felett pedig már automatikusan veszélyeztetett terhesnek minősülnek a kismamák.

Pro vagy kontra, a lényeg az, hogy a nőkbe biológiailag bele van kódolva az anyaság, és a vágy, hogy ebben a szerepkörben is kiteljesedjenek. Éppen ezért nem szabad, hogy egy kalap alá vegyük ezt a felelősséget a félelmeinkkel és a munkánkkal. Sokkal nagyobb dologtól foszthatjuk meg magunkat, ha a félelmeinket részesítjük előnyben.