Tudományos rejtélyek

Tetszik a cikk?

Egyelőre nincs magyarázat ezekre a különös esetekre.Eltűnt csónak a Bermuda-háromszögben: 2020. december 28-án a kék-fehér Mako Cuddy Cabin hajó, fedélzetén húsz emberrel, elindult Biminiből a floridai Lake Worth Beach felé, ahova másnap kellett volna megérkeznie.

A hajónak át kellett haladnia a Bermuda-háromszögön ahhoz, hogy célba érjen, csakhogy ekkor történt valami, ami miatt nyomtalanul eltűnt. Miután az egyik utas családtagja jelezte, hogy soha nem kapta meg a megígért telefonhívást a rokonától, értesítették a partiőrséget.

A hatóság 20 000 négyzetmérföldet kutatott át, beleértve a Bermuda-háromszöget is, de nagyjából 84 óra után feladták a keresést, mert sehol sem találták a hajót. A mai napig nem tudni, hogy mi történt.

A Killhope Moori koporsó: 1921. augusztus 28-án, Killhope-on a juhtenyésztő Titus Harrison észrevette, hogy valami kilóg az erodált tőzeghólyag oldalából. Hamarosan kiderült, hogy egy nagy fadobozról van szó, aminek belsejében emberi maradványokra bukkant.

A döbbent Harrison elrohant, hogy szóljon a rendőrségnek, akik azonnal kivonultak a helyszínre. Kiderült, hogy egy férfi maradványairól van szó, aki már jó ideje halott volt, viszont a csontjain még akadt hús. A holtest régi katonai egyenruhát viselt, a váll közelében pedig golyó ütötte lyukat találtak. A fogai és az állkapcsa alsó része hiányzott.

A koporsóról az derült ki, hogy szurokfenyőből készült, míg a fedele háztetőből. A holttestet „nagyon ősinek” nyilvánítva, jelöletlen sírba temették a Burtreeford temetőben. Az a mai napig rejtély, hogy ki lehetett a férfi, de elméletek vannak. Ezek egyike szerint egy külföldi lovas lehetett a jakobita lázadás idejéről. Egy másik teória szerint a küldetése célját soha el nem érő Richard Courteney Lovell kapitány maradványait találták meg.

Üvegek az öbölben: 1982-ben jelent meg a The New York Timesban az a cikk, amelyben a Rio de Janeiro melletti öbölben talált tárgyakról számoltak be. A leletben olyan üvegekre bukkantak, amelyeket a II. században szállítottak római hajókon.

A Guanabara-öbölben tett felfedezés abban a feltételezésben erősítette meg a régészeket, hogy az első európai, aki Brazíliában járt Pedro Alvares Cabral portugál navigátor volt. Robert Marx kincskereső és régész szerint a rómaiak jártak először Brazíliában, valamint arról is beszélt az újságnak, hogy a portugál hatóságok meg akarják akadályozni, hogy Brazília engedélyt adjon a terület feltárására, hogy olyan bizonyítékokat keressen, amelyek igazolnák, hogy egy római hajó rakománya veszett el az Guanabara-öbölben.

Mások szerint az üvegek vagy amforák hamisítványok. A brazil kormány 1983-ban betiltotta a víz alatti kutatást, ami miatt Marxnak is fel kellett hagynia a leletek vizsgálatával.

Üzenet a palackban: 2017-ben bukkant rá egy palackra egy New Brunswick család a Fundy-öböl melletti strandon. A palackban lévő üzenetben a következő állt:

„Az Atlanti-óceán közepén a tengerbe dobom ezt az üveget. Pár nap múlva megérkezünk New Yorkba. Ha valaki megtalálja ezt a palackot, vegye fel a kapcsolatot a Liévin-i Lefebvre családdal!”

Az üzenet alján a Mathilde Lefebvre aláírás szerepelt és az 1912. április 13. dátum. Nicolas Beaudry történelem és archeológia professzor szerint Mathilde Lefebvre a Titanic egyik utasa volt 1912-ben, ám még 2021-ben sem erősítették meg, hogy valóban az utas írta-e a levelet és dobta az Atlanti-óceánba.

Beaudry próbálja bizonyítani az üzenet eredetiségét, viszont sokan azon a véleményen vannak, hogy csupán csalásról van szó. A Levebvre család egyik leszármazottja, Jacques Lefebvre bízik benne, hogy a levél valódi, mert ez lenne az egyetlen családi öröksége.

Star Wars” fejdísz: 2021. január 1-jén egy citrusföldön dolgoztak Hidalgo Amajac városában azok a gazdák, akik egy 2 méter magas, bonyolult mintázatú, ékszerekkel díszített, elegáns öltözetű fiatal nő szobrára bukkantak rá. A szobor fejdísze erősen hasonlított a Star Wars Ahsoka Tano nevű karakterének fejdíszére.

A szobrot megvizsgáló szakértők arra jutottak, hogy mivel azt a Tochpan és a Huastec Castille de Teayo területek között találták meg, ezért mind a két kultúra számára jelentőséggel bírt, és a késői posztklasszikus időszakból származhat, valamint egy fontos uralkodónőről mintázhatták.

A gazdák nem akartak megválni a szobortól, ezért most tárgyalásokat folytatnak annak sorsáról a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézettel.

(Forrás: noiportal.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*