Tavaly kihalt és veszélybe került állatfajok.Az emberiség, a klímaváltozás, az erdőirtás és a környezetszennyezés 2018-ban is tett arról, hogy újabb állat- és növényfajok kerüljenek fel a kihalt vagy veszélybe került fajok listájára. Habár az emberiség még mindig inkább pusztít, mint épít, mégis a tudomány reményt adhat egyes fajok túlélésére.
Ilyen remény csillant fel az északi szélesszájú orrszarvú esetében is, ugyanis ennek a fajnak az utolsó hím példánya, a 45 éves Sudan, 2018 márciusában pusztult el, miután a jobb hátsó lábát olyan fertőzés támadta meg, ami a legjobb kezelés ellenére sem gyógyult meg.
A szakemberek úgy döntöttek, hogy a 2009-ben a cseh állatkertből Kenyába visszaköltöztetett orrszarvút el kell altatni. Ez régen egyet jelentett volna a faj kihalásával, ám ma már a tudománynak köszönhetően van némi remény arra, hogy ne tűnjön el teljesen a Földről az északi szélesszájú orrszarvú, ugyanis Sudan halála előtt a tudósok spermiumot gyűjtöttek be tőle, majd ezt a berlini Leibniz Intézetben küldték, ahol -196 Celsius-fokon, kriogenikus körülmények között tárolják.
A kutatók azt tervezik, hogy petesejteket gyűjtenek a még élő nőstény példányoktól, Najintól és Fatutól, majd azokat megtermékenyítik Sudan spermájával, és beültetik a közeli rokon alfaj, a déli szélesszájú orrszarvú nőstényeibe.
2018-ban egy másik állatfajról is rossz hírek érkeztek, ugyanis Spix-ara kihalt a vadonban, fogságban pedig csupán 100 példány él. Az arák esetében halvány reményt ad az, hogy Katarban, Németországban és Brazíliában is próbálkoznak a szaporításukkal, a cél pedig az, hogy 2021-re visszatelepítsék az arákat.
A keleti pumának sajnos már ennyi reménye nem maradt, mert 2018-ban visszafordíthatatlanul kihalt fajnak nyilvánították. Tekintve, hogy az utolsó ismert példányt 80 évvel ezelőtt, Maine államban lőtték ki, ezért ez a döntés sajnos nem volt meglepő.
2018-ban a tigrisek kilátásai sem lettek jobbak. A természetvédők pesszimista jóslata szerint, ha nem történik gyors változás, akkor a tigrisek 10 év múlva kihalnak. Az elmúlt 100 évben a tigrisek vadon élő populációja 100 ezerről 2-3 ezerre ivarérett példányra csökkent. Az Egyesült Államokban nagyjából 7000 tigris élhet állatkertekben és magántulajdonban.
A tigrisek esetében az adhat okot a reményre, hogy miután a szakemberek az elmúlt években hangoztatták, hogy a tigrisek veszélyben vannak, Nepálban 10 év alatt megduplázódott (121-ről 235-re nőtt) a bengáli tigrisek száma.
A természetvédők bíznak abban, hogy más érintett országok követni kezdik Nepál példáját, és 2022-re sikerül 6000 példányra feltornázni a tigrisek példányszámát.
2018-ban egy olyan faj is a kihalás szélére került, amely már 250 millió éve él a Földön. Ez a 25-50 kilót nyomó, több, mint 1 méter hosszú, élő fosszíliának számító, kínai óriásszalamandra. A világ legnagyobb kétéltűjének addig nyugodt élete volt, amíg az 1970-es években a kínaiak rá nem kaptak a szalamandrahúsra. Ez és az élőhelyeik pusztítása, a kínai óriásszalamandra populációjának 80 százalékát elpusztította.
A régi fajok mellett az újonnan felfedezettek sincsenek biztonságban. Kínában csak 2017-ben fedezték fel a legritkább főemlősnek tartott tapanuli orangutánt, aminek létét egy hatalmas épülő gát fenyegeti, ugyanis a tervek szerint elárasztanák azokat az erdőket, amelyekben az orangutánok élnek.
A zsiráfoknak sincs okuk a nyugalomra, mert két alfajukat kritikusan veszélyeztetettnek minősítette a Természetvédelmi Világszövetség. A kizárólag Madagaszkáron élő lemúrokat állománya 95 százalékkal csökkent az ezredforduló óta, az orrvadászat és az élőhelyük pusztítása miatt.
A szakemberek szerint megfelelő beavatkozással még megmenekülhetnének a lemúrok, de ennek hiányában ez a faj is el fog tűnni a Föld felszínéről, ezt pedig az ökoszisztéma is meg fogja sínyleni.
(Forrás: divany.hu)
Legutóbbi hozzászólások