Rézleletek, amelyek a régészeknek is feladták a leckét.
Andoki maszk: 2005-ben a La Quebrada-i argentínai Andok lakói egy tömegsírban találták meg azt az 1087 és 1414 közötti időkből származó, 8 centiméter magas, 15 centiméter széles és 1 milliméter vastag rézmaszkot, ami átírja a kohászat történelmét a Kolumbusz előtti Dél-Amerikában.
A maszkon kidolgozott nyílások vannak a szemeknek, az orrnak és a szájnak, a pereme mentén pedig további lyukak találhatók, amelyek az archoz rögzítést tették lehetővé. A régészek szerint Hualfin-völgyből származó ércből készítették a maszkot.
Qumran-i réztekercs: 1952. március 14-én fedezte fel egy régész a titokzatos réztekercset, ami szöges ellentétben áll a Qumran-i barlangokban talált összes többi holt-tengeri tekerccsel. A vizsgálat szerint a réztekercs anyaga, szerzője, nyelvezete és stílusa mind arra utal, hogy a 14 másik pergamenből és papiruszból készült alkotásoktól eltérő időben készítették.
Skandináv kereskedelem: 2016-ban adtak hírt a régészek arról, hogy Svédország ősi bronzeszközeiben mediterrán rezet találtak, tehát a 3600 éves eszközök a bronzkori kereskedelmi kapcsolatokat tárhatják fel.
A tudósok izotópelemzéssel jöttek rá, hogy a fém Ciprusról, Szicíliáról, Szardíniáról és az Ibériai-félszigetről származik, vagyis a skandinávok ezekkel az országokkal kereskedtek réz szerzés céljából.
Ókori egyiptomi tinta: 2017 novemberében jelent meg egy cikk, amelyben a kutatók arról írtak, hogy felfedeztek egy titkos elemet az ősi egyiptomi tintában, ami a réz. A Koppenhágai Egyetem csapata időszámításunk előtti III. századig terjedő papírokat vizsgáltak, majd megállapították, hogy minden fekete tintában volt réz.
A Laguna-i rézfelirat: 1989-ben, a Lumbang-folyón, homokkotrás közben bukkant rá egy férfi arra a leletre, ami a legrégebbi ismert írásos dokumentum a Fülöp-szigeteken. A Laguna-i rézfelirat a 900-as évekből származhat. A 20×30 centi méretű, vékony rézlap feliratát Anthon Postma holland antropológus fejtette meg. Postma megfejtése szerint a rézlemez a Saka-naptár szerinti 823-as évre hivatkozik.
Çatalhöyük-i réz: A török Çatalhöyük lehet a világ legősibb réztermelő helye, mert a 8,500 évvel ezelőtti Çatalhöyük a rézfeldolgozás egyetlen származási helye. Több, mint 40 évvel ezelőtt egy teljes réztermelő telephelyet találtak itt, ám kiderült, hogy a Çatalhöyük-i réz csak félig megmunkált.
Miljana Radivojevic, a Cambridge-i Egyetem professzora úgy gondolja, hogy ez a nem szándékos, véletlenszerű rézégést bizonyíthatja. A kutatók szerint a rézfeldolgozás önállóan fejlődött ki, a világ különböző tájain.
Múmiák rézből: A régészek 1993-ban tárták fel Szibéria sarkvidéki peremén a XIII. századi nekropoliszt, ahol fejeknél-lábaknál rézzel bevont múmiákat találtak. Zelenyi Yar 34 sírja több mint egy tucat természetesen megőrzött múmiát rejtett.
2015-ben ismét kutatók érkeztek a területre, ahol rézzel bevont nőt és csecsemőt találtak. A Zelenyi Yar bronz tálai eredetileg Perzsiából származhattak, ami arra utalhat, hogy ez az elszigeteltnek látszó hely a kultúrák keresztútja lehetett.
A jégember fejszéje: Ötz-völgyi Alpokban az olasz-osztrák határon túrázók fedezték fel Ötzi-t, a Jégembert, még 1991-ben. A vizsgálatok során kiderült, hogy 5300 évvel ezelőtt, a rézkorban, egy nyílvesszővel ölték meg a Jégembert.
2017 júliusában a kutatók izotópos elemzésnek vetették alá Ötzi fejszéjét, amiben Dél-Toszkánából származó réz található, ami a őskori kereskedelem kiterjedt hálózatára utal. Az még mindig rejtély, hogy Ötzi miért választott toszkán anyagot a helyi érc helyett.
(Forrás: noiportal.hu)
Legutóbbi hozzászólások