A következő rejtélyekre a tudósok sem találják a megoldást.
A Mars az idők kezdette óta egy olyan bolygó, ami nagyon sok ember érdeklődését felkeltette, ám hiába a messzire nyúló kíváncsiság, még a mai napig is számtalan megoldatlan rejtély övezi a Naprendszer negyedik égitestét.

Miért van a Marsnak két arculata? A bolygó északi féltekéje olyan sima és lapos, hogy ez a legsimább felület az egész Naprendszerben. Lehet, hogy ennek oka az, hogy anno nagy mennyiségű víz folyt át rajta.

A bolygó déli félteke viszont durva, kráteres, valamint 4 és 8 kilométerrel magasabb hegyek találhatók itt, mint az északi féltekén. A tudósok szerint ennek oka az, hogy egy óriási szikla ütődött a Mars északi feléhez.

Voltak óceánok a Mars felszínén? Sok küldetés bebizonyította, hogy a Marsnak vannak olyan tulajdonságai, amelyek arra utalnak, hogy a múltban elég meleg lehetett a bolygón ahhoz, hogy folyékony víz, óceán legyen rajta. Ilyen jellemzők például a völgyhálózatok, a folyódelták, és az ásványi anyagok.

A jelenlegi modellek azonban nem tudják megmagyarázni, hogy hogy lehetett olyan meleg a Marson, mert akkor a Nap gyengébben sütött.

A válasz lehet, hogy abban van, hogy az ősi Mars légköre elég meleg volt ahhoz, hogy legalább a felszín egyik felén képes legyen támogatni a folyékony víz létrejöttét. Más eredmények szerint az ősi Mars hideg és nedves volt.

Vajon földi létünk a Marson kezdődött? Olyan meteoritokat fedeztek fel a szakemberek az Antarktiszon, amelyek kozmikus hatások következtében érkezhettek a Marsról, ráadásul olyan struktúrával rendelkeznek, mint amilyennel a Földön található mikrobák. Sok kutató kémiai vizsgálatot javasol, nem biológiait, de erről még folynak a viták.

Tudnánk a Marson élni? 1969-ben azt tervezte a NASA, hogy elindít egy emberi Mars-küldetést 1981-ben, és 1988-ra állandó bázist épít ki rajta, ám rengeteg akadályba ütköztek, és ezért az egészből nem lett semmi. A Marsra csak akkor juthatnánk el, ha sikerül valakinek meggyőznie a hatalmakat arról, hogy támogassák a projektet.

Van élet a Marson? A Viking 1 volt az első űrszonda, ami sikeresen landolt a bolygón, és az a dolga, hogy élet nyomai után kutasson. A szonda olyan szerves molekulákat tárt fel a felszínen, mint a metil-klorid és a diklór-metán, de ezeket elutasították a szakemberek, mert valószínűleg csak földi szennyeződések, mert ezekkel az anyagokkal tisztítják az űrhajókat indulás előtt.

Jelenleg úgy tudjuk, hogy Mars felszíne kifejezetten életellenes. Ezt a hideg, a sugárzás, a hiper-szárazság, és az egyéb tényezők bizonyítják. Ám a Földön is vannak olyan élő szervezetek, amelyek extrém körülmények között élnek.

Mitől van metán a Marson – még ha kevés is? 2003-ban fedezte fel a marsi űrszonda a legegyszerűbb szerves molekulát a légkörben. A Földön sok légköri metán van, aminek oka, az élet. A Mars esetében azt feltételezik a tudósok, hogy körülbelül 300 évvel ezelőtt még stabil lehetett a metán a bolygó légkörében, de ennek oka nem biztos, hogy az élet, mert lehet például a vulkanikus működés.

A Mars légkörének kémiai összetételét az ESA 2016-ban elindítani tervezett ExoMars űrszondája fogja vizsgálni, hogy többet tudjunk meg a metánról.

Van a Marson víz? Sok bizonyíték szerint a Marson anno víz volt, mégis máig rejtély, hogy van-e víz a bolygón. A Mars légköri nyomása túlságosan alacsony (nagyjából egy százada a Földének) ahhoz, hogy a felszínen folyékony víz legyen, de vannak sötét és szűk vonalak a bolygón, ami azt jelentheti, hogy sós víz folyik le a lejtőkről minden tavasszal.

(Forrás: noiportal.hu)