Rengeteg a megválaszolatlan kérdés a Kepler, a Hubble és az ezekhez hasonló űrtávcsövekkel felfedezett bolygók körül.
A Haldokló bolygó (Kepler-432b): 2015-ben fedezték fel a rendkívül masszív és ritka bolygót, aminek mérete hasonlít a Jupiterhez. A haldokló bolygó különlegessége az, hogy a hozzátartozó csillaggal túl közel keringenek egymáshoz. A csillag magja kimerült, ezért az űrkutatók becslése szerint a csillag nagyjából 200 millió év múlva fel fog robbanni, amivel el fogja pusztítani Kepler-432b-t is.
A Láva-bolygó (55 Cancri e): A NASA fedezte fel ezt a titokzatos bolygót, amit láva boríthat. A 55 Cancri e egyik oldalán 2500 °C, a másikon 1100 °C a hőmérséklet.
Harcoló testvérek (Kepler-36b és 36c): Az űrkutatók harcoló testvéreknek nevezik a Kepler-36b és Kepler-36c bolygókat, amelyek közül az előbbi kőbolygó, az utóbbi gázóriás. Az égitestek különlegessé az, hogy a Kepler-36b minden 97. napon nagyon közel kerül a Kepler-36c-hez. A csillagászok szerint nem valószínű, hogy a két bolygó egyszer össze fog ütközni, de a közelség elég nagy hatással van rájuk.
A párologó bolygó (KELT-9b): Az univerzumban létezik egy olyan bolygó, ami annyira forró, hogy lassan elpárolog a saját csillagával együtt. A bolygón 4315 fok van, ami azt jelenti, hogy jóval melegebb, mint a világegyetem többi csillaga.
Esőbolygó (HD 189773b): A bolygó rendkívül gyilkos és halálos légköre gáz-halmazállapotú. A mély kék színű bolygón elképesztően forró, 1093 fokos hőség tombol. Az égitest egyik oldalán állandóan szakad az eső, a másikon eső és szélvihar tombol.
A legsötétebb bolygó (TrES-2b): A jelenleg ismert bolygók közül a TrES-2b a legsötétebb, a napfénynek pedig csak az 1 százalékát veri vissza. A Földön található legsötétebb szénnél is sötétebb bolygó annyira titokzatos, hogy a tudomány sem talál magyarázatot arra, hogy mi okozhatja ezt a hatalmas sötétséget.
A legmagányosabb bolygó (J2126): A szoláris rendszerben minden bolygó a szülőcsillaga körül kering, ám a 2008-ban felfedezett J2126 különösen messze van a törpe csillagától, a TYC 9486-927-1-től. A bolygó és a csillag közötti távolság 1 trillió kilométer, ami a valaha felfedezett legnagyobb.
A Wobbly bolygó (Kepler-413b): A Kepler-413b forgástengelye annyira gyorsan pörög, mint egy megpörgetett búgócsiga, a tengely helyzete pedig 11 év alatt 30 fokot is változhat. Mivel a pályája is pörög, ezért úgy néz ki, mintha le és fel mozogna.
Víz bolygó (GJ1214b): A világegyetem egyik legkülönösebb bolygóját „vízvilágnak” is nevezik. A tudósok feltételezése szerint a GJ1214b egésze vízzel vagy óceánnal borított, de talán még jég is található rajta.
A feltételezések és tudósok szerint a teljesen vízből álló bolygón forró vízgőz és sűrű köd lehet. Mivel hőség van rajta, ezért olyan lehet, mint egy szauna. A GJ1214b tömege és átmérője kisebb, mint a Naprendszerben található óriásbolygóké.
Bolygó retrográd pályával (WASP-17b): 2009. augusztus 11-én fedezték fel a Földtől 1000 fényévnyire található óriásbolygót, ami retrográd mozgást végez. 2013. december 3-án, a Hubble Űrtávcsővel sikerült kideríteni, hogy a WASP-17b légkörében víz és nátrium található.
(Forrás: noiportal.hu)
Legutóbbi hozzászólások