Játékadaptációk, amelyek egész szórakoztatóak lettek (1. rész)

Tetszik a cikk?

A közelmúlt legjobb tíz alkotása, amely videojáték alapján készült.Warcraft: A kezdetek (Warcraft: The Beginning, 2016): A 2016-ban bemutatott Warcraft-mozifilmmel a legnagyobb probléma az, hogy Warcraft a címe. A közel 20 éve népszerű stratégiai online szerepjátékot, a World of Warcraftet, a rendhagyó, fordulatos, drámai és sötét történetek miatt imádják a rajongók.

A Warcraft: A kezdetek azonban nem tudta adoptálni a játékok stílusos előadásmódját és sötét drámát, ugyanis megmaradt a külsőségeknél, a rajongóknak szóló utalásoknál, de maga a cselekmény egy felhígított, orkokat központba helyező eredettörténet, ami inkább az új A majmok bolygója-filmekre emlékeztet, nem pedig a játékra.

A CGI viszont csodás, az összecsapások izgalmasak, tehát a végeredmény szórakoztató annak, aki nem vérbeli Warcraft rajongó.

A Kaptár (Resident Evil, 2002): Talán ideje lenne elengedni a Resident Evil-játékokat, hiszen hiába készül azzal kapcsolatos film vagy sorozat, amit egy évad után kukázott is a Netflix, sehogy sem akar összejönni egy igazán jó adaptáció.

Legelőször Paul W.S. Anderson próbált színvonalas filmet készíteni a videojáték alapján, és filmről filmre egyre több erőszakot tett franchise-on, aminek eredményeként mindet összekutyult, a rettenetes hatodik rész pedig már nyomokban sem tartalmazott Resident Evilt.

Így nézve még az első A Kaptár tűnik a legértékelhetőbb adaptációnak, ami főleg a főszereplőt, Alice-t, alakító Milla Jovovich kisugárzásának köszönhető, és nem a színészi alakításának. Az első részben még az akciók is egész jók voltak. A lézeres szoba mára kultikussá vált, méghozzá annyira, hogy később a Resident Evil 4-ben is szerepelt hasonló. Emellett a finálé zombiapokalipszise sokadszor nézve is hátborzongató.

Uncharted (2022):A Naughty Dog által készített Uncharted-játékok cselekményeit szándékosan eltúlzott kalandfilmes klisékből állították össze, tehát ha kivesszük az interakciót, akkor csak egy milliószor látott történet marad.

Ennek tudatában nem meglepő, hogy a 2022-ben bemutatott, Tom Holland és Mark Wahlberg főszereplésével készült Uncharted film sem váltotta meg a világot. Ugyanakkor itt az alkotók rájöttek, hogy nem is egy hű adaptációt kell készíteniük, hanem egy popcornmozit a játék legjobb elemeiből.

Mivel a film tulajdonképpen egy best of válogatás, ezért szerepelt benne Nathan Drake testvére, aki a játéksorozatnak csak a negyedik részében bukkant fel, a lenyűgöző repülős mutatvány, ami a harmadik részben szerepelt, de a történet végi hajós bravúr sem volt ismeretlen azoknak, akik játszottak már az Uncharteddel.

A szereplők esetében Wahlberget nehéz megszokni Sullyként, és Sophia Ali sem olyan karizmatikus, mint játékban látható Chloe, viszont Holland remekel a csetlő-botló kalandor szerepében és remek párost alkot Alival.

Silent Hill halott város (Silent Hill, 2006): A Silent Hill játék azért jó, mert a címbeli szürreális borzalmakat sejtető kisváros rendelkezik egy erős háttértörténettel, illetve elég nagy alkotói szabadságot ad ahhoz, hogy egy sajátos sztorival lehessen előállni ebben az univerzumban.

Mivel a játék első három része között elég szoros a kapcsolat, ezért ez is hozzájárult ahhoz, hogy egész jól sikerüljön a 2006-os adaptáció. Christophe Gans filmje ugyanolyan hátborzongató és agyfacsaró, mint a játékok, ami köszönhető Akira Yamaoka, a Silent Hillek állandó zeneszerzőjének, valamint a túlvilági, már-már égett hullaszagot árasztó légkörének is.

Igaz, a speciális effektusok nem mindenhol a legjobbak, a cselekményről gyakran A kör juthat a néző eszébe, és kimondottan rossz ötlet volt beleerőltetni a filmbe a Silent Hill 2 piramisfejét, ám ezektől eltekintve jól sikerült az adaptáció.

Sonic, a sündisznó (Sonic the Hedgehog, 2020): A Sonic esetében nem a történet, hanem maga a játék a lényeg. A 2020-as adaptáció esetében azonban az írók, Pat Casey és Josh Miller, mindent megtett, hogy összehozzon egy értékelhető sztorit, ami bár sokat merített például a haverzsarus filmekből és a szuperhősös eredettörténet sem ismeretlen, mégis sikerült összehozni egy szívhez szóló, aranyos filmet egy magányos, barátokra vágyó, szupergyors kék süniről.

Ugyanakkor kezdetben akadt probléma, hiszen a rajongók teljesen kiakadtak a főhős első, katasztrófa dizájnja miatt, ám szerencsére az alkotók hallgattak kritikára és még volt idejük változtatni, aminek eredményeként a játékokban megszokott Sonic köszönt vissza a filmvásznon.

(Forrás: hu.ign.com)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*