A stúdiók döntései miatt megbukott filmek

Tetszik a cikk?

Ha anyagilag nem is lett mind veszteséges, kritikailag mindenképpen csalódást keltettek az alábbi listában szereplő filmek.A filmtörténetben már nem egyszer előfordult, hogy a stúdiók döntései miatt okozott anyagi és/vagy kritikai csalódást egy produkció. Íme néhány példa!

Öngyilkos Osztag (Suicide Squad, 2016): A kritikusok és a közönség nagyot csalódott, aminek oka elsősorban a Warner rossz döntése volt. A film eredeti forgatókönyve sokkal sötétebb, merészebb történtet sugallt, de a Batman Superman ellent ért kritikák miatt a Warner döntéshozói úgy érezték, hogy egy vidámabb, színesebb filmre van szükség, ezért némi humort és könnyedséget erőltettek a cselekménybe.

A forgatókönyvíró teljesítette a Warner kívánságát, de a stúdió így sem volt elégedett, ezért megvágatta a filmet a Trailer Park céggel, aminek már a neve is elárulja, hogy előzeteseket vágnak össze. Ezután az eredeti és a vágott verziót is bemutatták a tesztközönségnek, majd mivel egyik verzió rosszabbnak bizonyult, mint a másik, ezért a Warner arra a döntésre jutott, hogy össze kell mosni a két verziót egy harmadikba.

Ennek az eredménye egy ütemtelen, pocsékul vágott, zavaros katyvasz lett, aminek egyedül a látványa nézett ki jól.

Mennyei királyság (Kingdom of Heaven, 2005): A keresztesháborúba keveredő patkolókovács történetét egy közel 3 órás drámaként, Orlando Bloom karakterének középpontba helyezésével képzelte el a rendező, de a stúdió inkább egy nyári blockbustert szeretett volna a mozikba küldeni, aminek érdekében kivágtak 45 percnyi jellemfejlődést és a főcselekményt támogató mellékszálat a Mennyei királyságból.

A film, ami még így is hosszú volt, viszont teljesen értelmetlenné vált, keveseket érdekelt. A pénzügyi bukás mellett a kritika sem zárta a szívébe a megnyirbált alkotást. Egy évvel később azonban kiadtak egy rendező változatot, amibe visszakerültek a kivágott jelenetek, aminek hála máris kerekebb lett a történet.

Robotzsaru (RoboCop, 2014): A 80-as évek egyik legfontosabb sci-fije kontárok áldozata lett 2014-ben. A gondot nem a rendező, José Padilha jelentette, hanem a Sony és az MGM döntéshozói, akik nem hagyták, hogy a direktor megvalósítsa az általa elképzelt, az eredeti változathoz hasonlóan véresebb, sötétebb és szatirikusabb filmtervét.

Saját bevallása szerint Padilha pokolként élte meg a forgatást, mivel minden egyes ötletéért komoly harcot kellett folytatnia a stúdióval. Ennek eredményeként semmit sem sikerült visszaadni az eredeti film hangulatából.

A csodálatos Pókember 2. (The Amazing Spider-Man 2, 2014): A Sony szerette volna, ha A csodálatos Pókember 2. jobban hasonlít a Marvel Studios filmjeire, hátha akkor több pénzt keresnek vele, ezért a stúdió olyan döntéseket hozott, amivel teljesen tönkretette az egyébként egész jónak kinéző folytatást.

Az eredet terv szerint Elektro sokkal félelmetes, rémisztőbb alak lett volna, de a stúdió kérése miatt végül úgy nézett ki, mintha most lépett volna ki egy rajzfilmből. Emellett már ebben a filmben szerepet kapott volna Mary Jane Watson, akinek megformálójával, Shailene Woodley-val le is forgattak néhány jelenetet, de végül a színésznőt a harmadik filmre tartogatták, de az nem valósult meg.

A Sony legrosszabb döntései azonban nem ezek voltak, hanem az, hogy minden áron meg akarták valósítani a Sinister Six-filmet, ami miatt rengeteg információt kellett beleerőszakolni a hat gonosztevőről A csodálatos Pókember 2-be, ráadásul a történetbe még Harry Osbornt is bele kellett vinni Zöld Manóként.

Habár Marc Webb próbált Peter Parker karakterívével foglalkozni, mégis a Sony azt az utasítást adta neki, hogy az univerzumépítéssel foglalkozzon. Mindennek eredmény pénzügyi bukás ugyan nem lett, de a film gyengébb szereplése is elég volt ahhoz, hogy a Sony ne merjen belevágni a harmadik részbe.

Volt egyszer egy Amerika (Once Upon a Time in America, 1984): Sergio Leone számára nagyon fontos film volt a film, aminek kedvéért anno otthagyta A keresztapa rendezői székét, ám a direktor kétszer közel 3 órában mutatta volna be a történetet.

A The Ladd Company azonban meggyőzte az olasz filmest, hogy vegyen vissza a játékidőből, mire Leone egy 229 perces, tehát még így is közel 4 órás változattal állt elő. Természetesen még ezt is soknak találta a stúdió, ezért a rendező tudta és engedélye nélkül, kivágtak még 90 percet, majd kronológiai sorrendbe tették a történéseket, aminek az eredménye pénzügyi és kritikai bukás lett.

(Forrás: hu.ign.com)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*