Ezeket az érdekességeket talán még nem tudod a Lúdas Matyiról

Tetszik a cikk?

Meglepő tények a 45 éves magyar rajzfilmről.A magyar animációs film legendás alkotói dolgoztak rajta Dargayval: Alapvetően a Lúdas Matyi Dargay Attila filmje, viszont az animáció filmgyártás még inkább csapatmunka, mint az élőszereplős filmkészítés.

A Pannónia Filmstúdió alkotóműhelyként funkcionált, ugyanis szinte minden alkotó kivette a részét a nagy projektekből, köztük a tévésorozatokból is. A Lúdas Matyi forgatókönyvén dolgozó Nepp József rendezőként a Gusztávval, Mézgáékkal, a Kérem a következőt!-tel (Doktor Bubó) és a Hófehérrel vonult be a filmtörténetbe.

A rajzfilm másik társírója, „Rímhányó” Romhányi József volt, aki Nepp előbb említett művei mellett Mekk Elek, az ezermester és a Szaffi forgatókönyvét írta, de neki köszönhető a Frédi és Béni magyar változata is.

A János vitéz, a Fehérlófia, a Magyar népmesék és Az ember tragédiája című történekkel híressé vált Jankovics Marcell figuratervezőként vett részt a Lúdas Mayi munkálataiban, ugyanis ő dolgozta át a történet emberszereplőit, mert a főnökség túl karikatúraszerűnek ítélte Dargay Attila stílusát.

Jankovics csak Döbrögi és annak verőlegényei esetében tartotta meg az eredeti eltúlzott vonásokat, illetve Matyi álcáit, az olasz építészt és az orvost pedig szándékosan tervezte nevetségesre.

Csupa neves színész szinkronizált a Lúdas Matyiban, ami elképesztő sikert aratott: A Lúdas Matyi szereplőinek hangját színházból és filmekből ismert nagy nevek kölcsönözték. Közülük kivételt képeztek Matyi hangjai, aki esetében a gyerekváltozatát Gesztesi Péter, a felnőttet Kern András szólaltatta meg. Bár akkoriban ők ketten még nem voltak nagy nevek, manapság aligha kell bemutatni őket. Döbrögi hangja a Jászai Mari-díjas Csákányi László volt, míg a kisebb szerepekben hallható volt Zenthe Ferenc és Gobbi Hilda is.

Az 1977-ben bemutatott Lúdas Matyi hatalmas sikert aratott a mozikban, ahol 2,5 millió néző váltott rá jegyet. Ezzel az eredménnyel ez az alkotás lett minden idők egyik legnézettebb magyar animációs filmje. A Lúdas Matyit 1977 karácsonyán megvette a BBC, majd be is mutatta.

Lúdas Matyi volt a második hazai, egész estés animációs film, bár Dargay nem ezt akarta elkészíteni, hanem az elsőt, a János vitézt: A kulturális minisztérium Filmfőigazgatósága, amihez a cenzúra is tartozott, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára rendelte meg a filmeket, így ennek a programnak hála készült el például a Jankovics Marcell által rendezett János vitéz is 1973-ra. Emiatt Dargaynak nem a Lúdas Matyi volt az első animáció filmje.

Dargay kimondottan sajátos módon képzelte Petőfi-klasszikusát, mert ő nem hősként akarta ábrázolni János vitézt, hanem krumpliorrú, pödrött bajszú, lúdtalpas trampli karikatúraként. A főnökség ezért inkább úgy döntött, hogy Jankovicsnak adja a filmet, Dargayt pedig behívták, de nem azért, hogy leszidják, hanem azért, hogy felkérjék arra, hogy rendezze meg a második magyar egész estés animációs filmet.

Dargay eléggé elszomorodott, amikor kiderült, hogy a Kádár-rendszer munkás-paraszt ideológiáját idéző Fazekas Mihály-költeményt kell feldolgoznia, ugyanis úgy gondolta, hogy abból az erőszakossága miatt nem készíthet animációt a kedvenc közönsége, a gyerekek számára, ezért Nepp Józseffel, a forgatókönyv írójával arra az elhatározásra jutottak, hogy teljesen más irányba viszik el a történetet, amiből lett is problémájuk.

Az eredeti Lúdas Matyi írója tudta nélkül jelent meg és jóval erőszakosabb, mint a rajzfilm: A Fazekas Mihály által írt eredeti történet Dargay Attila rajzfilmjénél sokkal cinikusabb és erőszakosabb. Míg az animációs rajzfilmben Matyi egy szimpatikus gyerek, aki szeret a természet közelében élni, addig az eredeti műben a fiú egy naplopó, akinek az egyetlen önálló cselekedete kimerül abban, hogy kihajtja a libákat a vásárra, ahol az önkényúr Döbrögi áron alul akarja megvásárolni az állatokat.

Míg az 1977-es animációs rajzfilmben a kamera nem mutatja Matyi elnáspángolását, addig az eredeti történetben nemcsak alaposan megvesszőzik, hanem még jól meg is verik Döbrögi emberei, miután hangosan megfenyegette az önkényurat, hogy háromszor kapja vissza a fenyítést.

Dargay még a bosszúknál is igyekezett humorosra venni a figurát, és még akkor sem volt explicit, amikor az ágyon fekvő Döbrögi csupasz hátsóval várja az orvost. Ezzel szemben Fazekas naturalisztikusan írta le, hogy milyen sérüléseket szenvedett a félholtra vert önkényúr.

(Forrás: hu.ign.com)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*