Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Ezeket a tényeket rosszul mutatták be a középkorban játszódó filmek és sorozatok

Tetszik a cikk?

Középkori tévedések és az igazság.Unalmas megjelenés: A filmekben és a sorozatban gyakori, hogy a középkori emberek unalmas, barna holmikat viselnek. A valóság ezzel szemben az, hogy a szép ruhákat már akkoriban is sokan szerették. A legtöbben, társadalmi osztálytól függetlenül, világos holmiba öltöztek.

A színes szövet sokba került, és kevesebb jutott azokból a szegényebbeknek, ezért ők szürke, barna, egyéb sötét színű ruhát viseltek. Velük szemben a gazdagok bársonyból, prémből, hímzésekkel és ékszerekkel díszített holmikat hordtak.

Gyönyörű hercegnők: A középkorban elfedték a hajukat a nagyon szép hölgyek, mert csak a ledér nők hagyták szabadon a hajukat. A nemesi és az átlagos nőkre is jellemző volt, hogy el kellett takarniuk a hajukat, ha már kiléptek a gyerekkorból.

A jó modort nagyra értékelték a középkorban, éppen ezért az a hölgy, aki vétett az illemszabályok ellen, nemcsak a saját, hanem az egész családja életét tönkretehette. Az idegenekkel való beszélgetés megengedhetetlen magatartás volt, de az is botrányos viselkedésnek minősült, ha egy nő megcsókolt az arcán egy olyan embert, aki nem a férje, vagy a vérrokona volt. A nők kezének megcsókolása csak a XVIII. században terjedt el.

Nemcsak urak és parasztok léteztek: A középkori társadalmi rétegződés sokkal összetettebb volt annál, mint azt a filmek és a sorozatok bemutatják, ugyanis azokban általában csak az urakról és a parasztokról esik szó.

Valójában a parasztok lehettek olyan személyek, akik az úr által birtokolt földön dolgoztak, de szabad emberek is, akikhez saját földek vagy vállalkozások tartoztak. A kisvárosokat lapvetően több gazdag család irányíthatta.

A kastélyokban dolgozó szolgák nemesek is lehettek, ugyanis előfordult, hogy az urak azért küldték el a fiaikat, hogy egy rokon családot szolgáljanak. Bár fizetést ezért nem kaptak, mégis magasabb pozíciót foglaltak el, mint az egyszerű emberek. A szolgák többsége férfi volt a középkorban.

Piszkos emberek: A filmek és a sorozatok miatt sokan azt hiszik, hogy a középkorban nagyon piszkosak, büdösek voltak az emberek, akik évente csak egyszer fürödtek. Nem igaz azonban, hogy ilyen szörnyen néztek ki az akkoriban élt emberek, ugyanis voltak nyilvános fürdők, amelyek igen nagy népszerűségnek örvendtek a közönséges emberek körébe, mert oda nem csupán fürdeni, hanem beszélgetni is jártak. Nagy-Britannia Bath városa már a középkorban hírnevet szerzett a forró vizeivel.

A gazdag embereknek volt pénze az igazi fürdőkre, de a szegényeknek sokszor be kellett érniük azzal, hogy nedves ruhákkal mosták meg magukat. Mivel a középkorban a rossz testszag elfogadhatatlan volt, és a bűnnek számított, ezért a legszegényebbek is igyekeztek valahogy tisztán tartani magukat.

Írástudatlan emberek: A filmek és a sorozatok abban is tévednek, hogy az emberek mennyire voltak tájékozatlanok a középkorban. Az egyházak sem azt a célt szolgálták, hogy sötét babonákkal beszéljék tele az emberek fejét, hanem inkább a tudást próbálták átadni. Emellett sok európai egyetemet alapítottak a középkorban, ezekre pedig bátran jelentkezhettek az emberek.

Csaták: Az igaz, hogy a katonai parancsnokok figyeltek a harcosok motivációjára, de a nagy beszédeket a csaták előtt a táborban mondták el, hiszen nem lett volna bölcs kiáltozva vonulni a csatatérre, mert azzal csak könnyű célponttá tették volna magukat az íjászok számára, másfelől a harcosok többsége semmit sem hallott volna a beszédből.

A filmek és a sorozatok nemcsak ezt mutatják be a valóságtól eltérően, hanem magát a harci jeleneteket is, amiket azzal igyekeznek élvezhetőbbé tenni, hogy a harcosokat a valóságtól nagyon eltérően mutatják be.

Páran fényes páncélt viselnek, míg mások rongyokat vagy álcázó holmit. A valóságban azonban ez nem volt ennyire nyilvánvaló. Például a Rettenthetetlen című filmben kék vonalak jelezték, hogy kik a skót harcosok, de a valóságban az esemény után még ezer évig nem terjedt el ez a szokás.

Gonosz varázslók és boszorkányok: A boszorkányokra nem vadásztak olyan elszántan, mint azt a filmek és a sorozatok állítják. Valójában az egyház nem foglalkozott a boszorkányokkal a XIII. és a XV.

század közti időszakban, így nem is terrorizálták őket az emberek, hanem épp ellenkezőleg, a boszorkányokat keresték fel, ha segítségre volt szükségük.

(Forrás: noiportal.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*