A násznép megfeledkezett Sabbath üdvözléséről, ezért hatalmas földrengés rázta meg Krakkót, és a föld elnyelte az ünneplőket.
A világ egyik legrémisztőbb sírkertjeként tartják számon a régi zsidó temetőt, ami Lengyelország legrégibb városában, Krakkóban található. A temető már ránézésre sem bizalomgerjesztő, ám a hozzáfűződő legendától még ijesztőbb lesz.

A történet állítólag hat évszázaddal ezelőtt játszódott le, amikor a pestis végigsöpört egész Európán, és Krakkóban is sok áldozatot szedett. A járvány miatt naponta több tucatnyian haltak meg. A város igazi kísértethellyé változott, hiszen senki se mert kimenni az utcára. Aki beteg volt az azért nem, aki egészséges, az pedig azért zárkózott be a házába, hogy véletlenül se fertőződjön meg a gyilkos kórral.

A vallásos emberekkel megteltek a zsinagógák, ahol a hívők azért imádkoztak, hogy túléljék a pestist. Ilyen fohászkodással teli nap volt az is, amikor valaki kitalálta, hogy tartsanak esküvőt a régi zsidó temetőben, mert akkor talán megfékezhetik a járványt.

Ezt a szokást akkoriban a régi falvakban tartották. A városiaknak csupán annyit kellett tenniük, hogy keresnek két nyomorékot, és összeadják őket. Mivel a népnek nem volt jobb ötlete, ezért beleegyeztek a tervbe.

Az esküvő előkészületeivel hamar végeztek az emberek, és már az ételeket pakolták ki, amikor rájöttek, hogy van egy óriási probléma, hiszen minden készen állt, csak éppen házasulandó pár nem volt.

Az emberek fejvesztve rohantak, hogy találjanak két nyomorékot, akik összeházasodhatnak. A helyiek először férfit találtak, Feivelt, aki az egyik szemére vak volt. A menyasszony a kissé buta Rifke lett, akinek nem volt otthona, és másoknál takarított ételért cserébe.

Az esküvőhöz most már minden megvolt, úgyhogy pénteken megtartották a szertartást. Ahogy az ifjúpár egymás ujjára húzta a gyűrűt, kezdetét vette a lakodalom. A násznép annyira belevetette magát a táncba, evésbe-ivásba, hogy eszükbe se jutott a pestis, vagy a halál.

Ám nemcsak ezekről feledkeztek meg, hanem arról is, hogy már szombat reggel van, azaz Sabath, amit a násznép elfelejtett üdvözölni. Ez a vétek nem maradhatott büntetés nélkül. Hirtelen irtózatos földrengés rázta meg a temetőt, ahol a sírkövek is megmozdultak.

Később a föld is megnyílt, ami elnyelte a táncoló násznépet, majd mélységes csönd telepedett a városrészre. A tragédia óta tilos pénteken esküvőt tartani. Emellett már hat évszázada senkit sem földelnek el a régi zsidó temetőben.

(Forrás: bizzariummagazin.blogspot.hu)