Miért hibáztatunk mást?

Mindenki került már olyan helyzetbe, konfliktusba, hogy a végén mindig a másikat hibáztatta. Állandóan a másikra mutogatunk, legyen ez egy veszekedés, vagy ok nélküli ítélkezés. Az ítélkezés, mikor valami zavar minket a másikban. A jellemében, a viselkedésében, a külsejében. Ez az úgynevezett másra mutogatás. Hogy ezt mind miért is tesszük?

A válasz roppant egyszerű. A másik személy, a környezetünk tükröt mutat nekünk. Saját magunkat látjuk a másikban, teszem hozzá tudatlanul. Ezek a találkozások mind a fejlődésünket szolgálják. Rámutatnak hibáinkra, hiányosságainkra, amit el kell fogadni és nem elutasítani. Amikor egy ilyen eseményben van részed, akkor azt köszönd meg! Köszönd meg, hogy rávilágítottak az erősségeidre és a hiányosságaidra.

Ezután már el tudod dönteni magadban, mi az, amin alakítanod és formálnod kell. Nézz magadba, hogy mi az ami nem odavaló. Ha ez megvan már könnyen megválhatsz tőle és tovább léphetsz rajta. Ezzel megteremted a belső harmóniád, amely a környezetedre is kihat. Így válhatsz teljessé és egésszé.

Ne feledd! Amíg másra mutogatsz, három ujjal visszamutatsz magadra!