Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Hátborzongató doppelgänger jelenségek

Tetszik a cikk?

Démoni ikertestvérükkel találkoztak a történelem nagyjai, mint például Nagy Katalin, és Goethe.
Aki figyelemmel kíséri a Vámpírnaplók sorozatot, vagy olvasta a könyveket, annak nagyon is ismerősen cseng a doppelgänger szó, hiszen az abban főszereplő Elena nem más, mint Katherine hasonmása.

A jelenséget azonban nem L. J. Smith fantáziájában született meg, mert a történelem már számos példát tud felhozni a doppelgänger jelenségre, ami valójában azt jelenti, hogy egyszer csak feltűnik a saját szellemképünk, majd el is tűnik.

A legendák elbeszélése alapján, a démoni ikertestvér a valós személy paranormális megkettőződése, ami többféleképpen jelenhet meg. Megpillanthatjuk magunkat a szemünk sarkából, szembe találkozhatunk a hasonmásunkkal egy magányos úton, de akár a tükörben is összetalálkozhat a tekintetünk a démoni ikertestvérünkkel.

A történelemben volt arra példa, hogy nem az adott személy látta meg saját magát, hanem más emberek, akik nem értették, hogy ez hogyan is lehetséges. A doppelgänger felbukkanásának több oka is lehet. Az egyik, hogy segíteni akar, de gyakoribb, hogy helyettesíti a valós személyt, vagy rossz óment jelent.

A doppelgänger-jelenség nem egészen ezotéria témakör, hiszen a tudósok már évszázadok óta próbálnak rájönni, hogy mi is ez, ám ők is csak találgatnak, mert laboratóriumban egyelőre nem tudták előállítani a jelenséget.

Némely vélemény szerint ez egyfajta észlelési zavar, vagy pszichopatológiai tünet arra, hogy valaki jó úton halad a skizofrénia felé.
Az igazság, tehát még rejtély, de az biztos, hogy a jelenség létezik, ahogy azt az alábbi történelmi példák is mutatják.

Goethe egyszer egy randevúról lovagolt hazafelé, amikor a magányos úton titokzatos lovas közelített felé. A német szerző döbbenten ismerte fel önmagát a másik lovasban. Az esetről később úgy beszélt, mintha lelki szemeivel látta volna az egészet. A hasonmás annyiban különbözött a valódi szerzőtől, hogy nem ugyanazt a holmit viselte.

Ahogy telt az idő, Goethe úgy feledkezett meg az egészről. Nyolc évvel később azonban eszébe jutott. Akkor ugyanazon az úton lovagolt, csak most az ellenkező irányból. Az út során eszmélt rá, hogy nem csak, hogy abból az irányból lovagol, ahonnan a hasonmása, hanem még ugyanazt a ruhát is viseli.

Nagy Katalin cárnő is találkozott a doppelgänger jelenséggel. Az egyik este, amikor már nyugovóra tért, a riadt szolgálói felkeresték, mert látták a cárnőt belépni a trónterembe, pedig mindenki tudta, hogy már a hálószobájában van.

Nagy Katalin nem hagyta a szolgálókra a dolgot, hanem velük együtt a trónterembe ment, ahol mindannyian döbbenten nézték, hogy Katalin kiköpött mása ül a trónon. A cárnő utasította az őröket, hogy fogják el a démoni ikertestvérét, de az eltűnt. A jelenséget később mindenki rossz ómennek könyvelte el, mert Nagy Katalin hamarosan meghalt.

Shelley esete is tragédiával végződött, hiszen a költő egy tengeri vihar során vízbe fulladt. A baleset előtt, Shelley többször is látta a hasonmását ugyanazon a helyen. A költő a hihetetlen történetről beszámolt a feleségének is, Mary Shelley-nek, ezért ismerhettük meg.

I. Erzsébet is halálra rémült, amikor belépett a hálótermébe, és az ágyában megpillantotta a mozdulatlan önmagát. Mivel a doppelgänger olyan volt, mint egy holttest, ezért mindenki attól félt, hogy az angol királynő hamarosan otthagyja a földi létet. Az udvar félelme nem volt hiábavaló, hiszen I. Erzsébet hamarosan meghalt.

Abraham Lincoln mindig is foglalkozott a természetfeletti világgal. A volt amerikai elnök egy este a kanapéján pihent, amikor a tükörben két arcot látott meg. Mind a kettő az övé volt, de az egyik sokkal sápadtabb, kísértetiesebb, mint az eredeti.

Az amerikai elnök kicsit megijedt a doppelgängertől, de nem tulajdonított neki nagyobb jelentőséget. Nem úgy a felesége, aki rettegett, hogy a férje hamarosan meghal, hiszen hitt benne, hogy a démoni ikertestvér rossz ómen, de szerencsére alaptalan volt a félelme. Lincoln az első eset után még egyszer látta a jelenséget, de nem történt semmilyen tragédia vele.

Maupassant esete mind közül a leghátborzongatóbb. Az író „Horla” című novelláját sokan ismerjük, ám annak a keletkezéséről kevesen tudjuk az igaz történetet, ami az, hogy az egész művet a francia író doppelgängerre diktálta le. Maupassant a halála előtti években ugyanis rengetegszer került kapcsolatba a hasonmásával.

Az eset igazán morbid részlete az, hogy a „Horla” című horrortörténet arról szól, hogy a főszereplő elméjét lassan felemészti az őt megszálló ördög. A novella megírása után az író elméje megbomlott, és egy elmegyógyintézetben halt meg.

(Forrás: Life.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*