Megfeledkeztek róla kutatók, pedig itt észlelik Anglia legtöbb kísértetjelenségét.
Imádják Nagy-Britanniát a természetfeletti lények. Angliában hemzsegnek a szellemek, akik miatt rengeteg érdeklődő vesz részt különböző túrákon, hogy megismerjék a leghátborzongatóbb helyeket. Ezek közé tartozik a XIX. század viktoriánus korában épített Borley Parókia is, amelynek már a neve is elég ijesztő.
A legtöbb kísértetjelenésnek helyet adó épületről megfeledkeztek a kutatók, pedig már a múltban is sokat hallatott magáról a parókia, ahol egy apáca szelleme is vándorol, ami nem véletlen!
A barátságosnak ható parókia eredetileg annak a tetejére épült, ami a múltban elpusztult. Az épület első lakója Henry Bull tiszteletes volt, aki a közeli templomban hirdette az úr igéjét.
A jelek szerint a templomnak és a Borley Parókiának köze van egymáshoz, ugyanis Bull többször is látni vélte egy apáca szellemét a kertben, ami nem véletlen, hiszen ott volt a XII. században épült templom, és egy XIII. századbeli Benedek rendi szerzetes kolostor.
Az apácáról kiderítették, hogy ki lehet. A legenda szerint a nő része egy tragikus szerelmi történetnek, ugyanis beszeretett az egyik szerzetesbe, akivel meg akartak szökni. Ebben segíteni próbált a barátjuk, aki lovaskocsit szerzett nekik, ám a szökés éjszakáján lebuktak. A szerzetest lefejezték, az apácát élve befalazták, a barátot lefejezték. A tragikus haláluk miatt nem csoda, hogy még mindig ott kísértenek.
Nagyon sok szemtanú arról számolt be, hogy láttak egy lovaskocsit, amit síron túli hang mellett, két fejnélküli lovas hajtott fel a kapuig. Ám nem csak ekkor lehet kísérteties hangokat hallani, mert azok néha a kert felől jutnak el az emberek füléhez.
Bullt viszont nem ijesztette el a három szellem, ő továbbra is az épültben élt, amit az évek alatt kibővített, hogy kényelmesen elférjen a 14 gyereke. Amikor Bull 1892-ben meghalt, akkor a fia Harry vette át a helyét, aki szintén a halálig maradt a házban, ahol 1927-ben hunyt el.
A következő lakó Eric Smith tiszteletes volt, aki a nejével költözött be, és ezzel máris magukra vonták a szellemek figyelmét. A Bull családdal ellentétben, nekik már bőven akadt problémájuk az itt rekedt lelkekkel, mert rengeteg poltergeist jelenséggel kellett megküzdeniük.
Ezek között a leggyakoribb az volt, amikor az éjszaka közepén megszólalt a csengő, de ugyanilyen gyakran hallottak emberi hangokat, lépéseket, a könyvek leestek a polcokról, és egy fantomkéz köveket dobált.
A Smith házaspár annyira félt, hogy egy szeánsszal próbáltak meg kapcsolatba lépni Bull tiszteletessel, de az nem segített nekik abban, hogy elviseljék a szellemek jelenlétét, úgyhogy inkább 1930-ban összecsomagoltak, és elmenekültek a parókiáról.
A következő lakó Foyster tisztelet, és családja mondhatta magát a legszerencsétlenebbnek abból a szempontból, hogy az ő életüket keserítette meg a legjobban a rengeteg szellem. A beköltözésük után egyből jelentkeztek a megmagyarázhatatlan, és bosszantó jelenségek.
Ők is tapasztaltak fantom kőhajigálást, összetört üvegeket, zokogás visszhangját az éjszaka közepén. Emellett rengeteg személyes tárgyuk is elveszett, valamint a falakon rejtélyes írások jelentek meg, amik aztán eltűntek.
A tiszteletes feleségét sokszor láthatatlan kezek támadták meg. Egyszer az éjszaka közepén megütötték, máskor kidobták az ágyból, de olyan eset is akadt, amikor a matracát egyengették a kezek. A család végül 1935-ben kiköltözött.
Utánuk már nem egy újabb tiszteletes család költözött be, hanem Harry Price, aki az egyik leghíresebb paranormális kutató. Őt már senki se követte, ugyanis 1944-ben leégett a parókia, ám ez az essex-i szellemeket nem érdekli, mert a mai napig ott kísértenek.
(Forrás: noiportal.hu)
Legutóbbi hozzászólások