A vízipipát feltehetőleg a pigmeusok Afrikában jóval Kolumbusz előtt használták. Különféle anyagból készítették, például kókuszdióból, amelynek neve: nargilé ( perzsa és hindi nyelveken a kókuszdió száraz héját jelenti)  Az arab világban jelenleg is rendkívül népszerű ez a fajta dohányzási forma, és napjainkban már Európában és az USA-ban is egyre jobban terjed ez a szokás.

Az első vízipipák kókuszdió- héjból készültek. Mikor azonban elkezdett terjedni, már különféle fémekből is késztették a cigarettázást helyettesítő eszközt. Ezek anyaga kezdetben sárgaréz volt, napjainkban már rozsdamentes acél. Mikor elkezdték az üveget gyártani, lecserélték a fém tartályokat, díszesen megfestett üvegekre.

Amikor beleszívnak a vízipipába, az üvegtartályban a víz feletti légnyomás lecsökken. Mivel ez egy 2 végén nyitott rendszert képez így a másik végén áramlik be a levegő.Itt következik a dohánytartó tölcsér, mely anyag általában kerámia. Ennek a tetejére helyezik az izzó szenet. A szén felforrósítja a levegőt, ami ezután érintkezik a dohánnyal. A dohány felmelegszik és elkezd izzani. Mivel a dohány nedves, elkezd füstölni,azonban nem ég el. Ezt követően a füst a fém testen áthalad, ahol lehűl és tisztulni kezd. A víztartályba lévő csövön át a füst a vízzel érintkezésbe lépve a tartály levegős részébe kerül. Ezt követően kerül füst a hosszú szívócsőn keresztül a szájon át a tüdőbe.

Az egészségügyi szervezetek még nem tettek komolyabb intézkedéseket az egyre elterjedő vízipipa élettani hatásával kapcsolatban, ám az elmúlt években kiadott jelentésükben ez áll: A vízipipa használata, éppúgy mint a cigarettáé, egészségügyi kockázatot jelent, és kijelentették, hogy nem egészségesebb illetve nem biztonságosabb a cigarettázásnál. Egy kisebb felmérés eredménye szerint egy órányi vízipipa használat 100-200 szál cigaretta elszívásának felel meg. Szerintük a dohány felhevítéséhez felhasznált faszén további egészségügyi károkat hagyhat maga után. Ezzel ellentmondásba keveredik azonban az a kijelentésük, hogy a vízipipa beszívott füstje kisebb mennyiségű mérgező anyagot, többek között nehézfémeket, szénmonoxidot, és rákkeltő hatású vegyületeket tartalmaz.

Kamal Chaouachi dohányszakértő fogalmazta meg a WHO előbb olvasható jelentés legdurvább kritikáját, az ő véleménye szerint ugyanis a WHO nem tudományos alapokra, hanem puszta pletykákra alapoz.

Ennyi információból tehát kijelenthetjük, hogy nem tudni biztosan, hogy a vízipipa használata egészségesebb-e valamivel mint a cigarettáé, józan paraszti észből azonban készítettünk egy összehasonlítást:

  Gyakoriság Szűrése Kátránytartalom Nikotin
Vízipipa Hetente egy-két alkalommal Víz Kis mennyiségben, ha a dohány elszenesedik A víz szűrése miatt kevesebb mint a cigarettában
Cigaretta Fél/egy óránként Filter (rosszabb minőségű) Nagy mennyiségben, hiszen a dohány teljesen elég  

 

Ezeken a tényeken kívül a vízipipa füstje kellemes illatú, miközben a cigarettáé sokakat zavar. A vízipipa füst illata egyszerű szellőztetéssel eltávolítható a helyiségből, míg a cigaretta szagát minden textilanyag megfogja és a köves vízipipa terápiás célra is szokták használni, nem okoz károkat a tüdőben.