A világszerte előállított élelmiszer mintegy negyed szemétként végzi. Számítások szerint 2050-re két millióval fog növekedni az éhes szájak száma, így az élelmiszer pazarlás egyre inkább olyan kérdéssé válik, amelyet nehéz figyelmen kívül hagyni. A hotelek, éttermek, üdülőhelyek kávézók és repterek – melyek a globális utazási közösség törzshelyeit alkotják – játsszák a legnagyobb szerepet a pazarlás egyre aggasztóbb problémájában.

Az ENSZ jelentése szerint 1,3 milliárd tonna élelmiszert dobunk ki vagy pazarlunk el éves szinten. Az iparosodott nemzetek körében az élelmiszerek felét – ami nagyjából 300 millió tonnának fele meg – romlottnak ítéljük, noha az még mindig fogyasztható lenne. Ez a mennyiség több, mint a dél-szaharai afrikai régió éves élelmiszer termelése összesen és elég lenne ahhoz, hogy megetessük a becslések szerinti 870 millió éhező embert világszerte.

Az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) 2013 elején egy olyan kampányt szervezett (Think.Eat.Save címen), mely azt célozta meg, hogy megváltoztassa az ételről alkotott elképzeléseinket. Az ENSZ környezetvédelmi programjával együttműködésben arra törekszenek, hogy csökkentsék a pazarlást az élelmiszerlánc teljes hosszában – kezdve a farmoktól, egészen a villánkig bezárólag; fokozzák a tudatosságot mind a háztartások, mind pedig nemzeti szinten; valamint, hogy segítsék mind az egyéneket, mind pedig az intézményeket abban, hogy felbecsüljék a élelmiszer-hulladékot és újrahasznosítsák azt.

Az ENSZ szóvivője, Nick Nuttall szerint ez egy rendkívül komplex probléma: ha nem mérjük fel és nem kísérjük figyelemmel az élelmiszer-hulladék termelést, teljesen elveszítjük a kontrollt. Ha az utazók egyre tudatosabbá válnak az élelmiszer-hulladék kihívásaival és hatásaival kapcsolatban, annál valószínűbb, hogy nagy számban kezdenek olyan hoteleket és éttermeket választani, amelyek megfelelő politikával és programmal rendelkeznek.

Nagy Britannia egy kormány által támogatott újrahasznosító programot indított (WRAP), amelyhez számos vendéglátó ipari egység csatlakozott. A cél, hogy 2015-re 5%-al csökkentsék a pazarlást, amely becslések szerint 720 millió font megtakarítással járna. Egyes hotelek a fel nem használt élelmiszert olyan helyi segély- vagy humanitárius szervezeteknek adományozzák, amelyek hajléktalanokat és szegény, rászoruló családokat támogatnak.

Mindazonáltal hosszú út áll még előttünk. A FAO jelentése szerint a jómódú területek, mint például Európa vagy Észak-Amerika lakosai durván 900 kilogrammnyi élelmiszert fogyasztanak és nagyjából 115 kg élelmiszer-hulladékot termelnek fejenként, éves szinten. Ugyanakkor a dél-szaharai afrikai valamint a déli, délkelet-ázsiai régióban ez a mennyiség alig éri el a 11 kilogrammot.

Az utazási ágazat néhány intézménye egyéni módszereket alkalmaz annak érdekében, hogy megfékezzék a hulladék termelést: egy dubai üdülőhely vezető séfje elmondta, hogy nagyjából egy éve a svédasztalos ebédeket a la carte menüvel helyettesítik. A svédasztal ugyanis sokkal több hulladékot termel, különösen a meleg klíma következtében. Ezenkívül az intézmény igyekszik a konyhai dolgozók tudatosságát is fokozni a pazarlás költségvonzatait illetően.

A zöldségek és gyümölcsök megfelelő szeletelése, a precízebb receptek, valamint a pontosabb rendelés csökkentheti hotelek konyháinak a pazarlását. Az élelmiszer újrahasznosítása az ipari konyhákban többek között azt jelenti, hogy a hús darabolásának maradékaitól a sütemények morzsájáig mindent fel lehet használni egy másik fogás elkészítése során. Mindennek elérésében a kreativitás kiemelkedő fontosságú.

Az Üres Tányér Hadművelet egy évvel ezelőtt kezdődött Pekingben. Egy lelkes élelmiszer-hulladék aktivista arra buzdította az embereket, hogy posztolják az üres tányérjaikról készült fényképeket a kampány weboldalán. Az eredmény, hogy Kína szerte az éttermek féladag ételeket valamint ingyenes csomagolást kezdtek felajánlani a vendégeknek, hogy a maradékot haza tudják szállítani.

A turisták pedig a következőkkel járulhatnak hozzá a hulladék-termelés csökkentéséhez: befejezik a kikért ételeket, elkerülik a büféket és svédasztalokat, bejelentkezéskor érdeklődnek a hotel élelmiszer-hulladék politikájáról illetve, olyan vendéglátóipari egységeket választanak, amelyek már rendelkeznek élelmiszer újrahasznosítási programmal.

Forrás: www.bbc.com