Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Alvási fázisok és a kipihentség kapcsolata

Tetszik a cikk?

Az Országos Alvási Alapítvány (National Sleep Foundation) tanulmánya megállapította, hogy egy felnőtt szervezete átlagosan napi 7-9 óra alvást igényel. Ugyan hétvégente a legtöbb ember alszik is ennyit, sokan vannak, akik mégsem kipihenten ébrednek.

Az ilyenkor jelentkező fáradtságnak több oka is lehet. Az, hogy valaki mennyire képes kipihenni magát, függ a szoba hőmérsékletétől, a levegő páratartalmától, és ami a legmeglepőbb: az alvási fázisok is befolyásolják az alvás minőségét.

Az alvásnak alapvetően két időszaka van: a REM és a NREM. A REM a gyors szemmozgások fázisa. Ennek során erős az agyi aktivitás, és ilyenkor jelentkeznek az álmok is. A testet mozgató izmok lebénulnak ebben a szakaszban, a szervezet egyedül az agyra fókuszál. Erre utal, hogy az agy véráramlása megkétszereződik az alvás ezen fázisában.
Ilyenkor stimulálódnak az agynak a tanulásért és memóriáért felelős részei. Ha az alvásnak ez a szakasza valamilyen módon huzamosabb ideig kimarad, az akár halálhoz is vezethet a tudósok szerint.

A NREM – azaz gyors szemmozgások nélküli állapot – ideje alatt helyreáll a szervezet energiája, a növekedési hormonok felszabadulnak. Csökken a testhőmérséklet, a vérnyomás, az agyhullámok, az izmok aktivitása, lassul a légzés, a szívritmus. A szakasz végét hívjuk mélyalvásnak, amiből nagyon nehéz felébreszteni valakit.

Az alvás több ciklusból áll, a ciklusok pedig a NREM és REM szakaszok váltakozásából. Egy éjszaka alatt négy-hat ilyen másfél órás ciklus követi egymást. A biológusok eltérő véleménnyel vannak arról, melyik szakaszban érdemes felébredni. Egy részük szerint a mélyalvásból ébredni rendkívül kellemetlen, mivel ilyenkor a leglassabbak az agyhullámok, és az energia is ilyenkor áll helyre.

A másik csoport azonban a REM-ből való ébredést tartják rossznak, mivel ilyenkor az álmodás félbe szakad, ezért olyan elevenen emlékszünk rá, mintha az éjszaka egy percet sem aludtunk volna. Ezt kívánja alátámasztani az a felfedezés is, mely szerint ennek a szakasznak a megvonásával fokozódik a hőleadás, koncentrálási zavarok lépnek fel, és az energia-háztartás is felborul. Azt is kimutatták kísérletek, hogy a REM fázisból ébredő ember szervezete másnap este próbálja az elvesztett időt pótolni, így következő alkalommal hosszabb ideig fog tartani ez a szakasz.

Minden esetre mindenkinek érdemes kitapasztalni, neki mikor kellemesebb az ébredés. Akár fejben is könnyű kiszámolni, hány óra alvással ébredhet a kiválasztott fázisban.


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*