Aki nem csak a pillanatnak él, hanem tudatosan, felelősséggel éli az életét, legfontosabb feladata megtalálni élete értelmét.

Az élet értelmének kutatásához lelki érettség kell és igen hosszú folyamat, és minden életkorban találunk belőle valamit, csak az a kérdés, hogy mennyit értünk meg belőle.
A szülőknek első számú feladat, a gyermekeiknek segíteni ezt a folyamatot.
Sok tapasztalatot kell ehhez gyűjtenie, hiszen apránként ismeri meg önmagát, fejleszteni kell képzelőerejét, érzelmeit, értelmét.

A megfelelően átadott kulturális örökség nagyon fontos szerepet játszik az életükben, ezért a szülők hatása a legerősebb a gyermekek számára. Az irodalom közvetíti a kisgyermekeknek a legjobban a tudást.

A gyermekek figyelmét a szórakoztató történetek kötik le, kíváncsivá teszik. de csak akkor épül be a tudástárba, ha fejleszti értelmét, megmozdítja a képzeletét, megbékíti a félelmeivel, vágyaival, útba igazítja az érzelmeit, felismeri nehézségeit, de ezzel együtt megoldásokat is javasol  a problémáira, amit sosem szabad lekicsinyelni, mert elveszik a bizalom.

A népmesék nagyon tartalmasak, tanulságosak, de nem csak a gyerekek, hanem a felnőtteknek is.
A gyermekek általában két évesen kezdik el nézegetni a könyveket, négy évesen mér a hosszabb képeskönyvek is lekötik figyelmüket, és ebben a korban kezd kialakulni a mesélés iránti vágy is.
Nagyon szívesen hallgatja a régi családi történeteket, ami annál jobban szolgálja fejlődését, minél szórakoztatóbb, minél színesebb, tartalmasabb.

Az otthonról, a családról, és azokról az időkről szóló történetek, amikor a szülőktől távol volt, nagyon nagy jelentőséggel bírnak. Amikor a szülők távol vannak, ezek a történetek éreztetik a szülők jelenlétét vele.
Négy-öt éves korban, ha mesélnek neki, kilép a hétköznapi világból várja a csodát, elképzel mindent. Ehhez nagy segítség, ha a mesélő szintén beleéli magát a mesébe, sejtelmes hangon mesél, kilép a valóságból, így biztos a gyermek is ezt éli meg. Ebben a korban nagy jelentősége van az illúzióknak, ami hat éves korra már elmúlik. Hat évesen is beleélik magukat a mesébe, de már nem keverik össze magukat a főhőssel.

A  mese segíthet a gyereknek megérteni, megtalálni helyét a világban, összefüggéseket megtalálni az érzések világában, és az erkölcsi nevelésben is nagy szerepe van, burkolt formában.
A szülők többsége úgy vélekedik, hogy a gyermeket meg kell védeni a negatív hatásoktól, amivel a legrosszabbat teszik, hiszen meg kel nekik tanulni, hogy az életnek nem csak habos oldala van.

A cél az, hogy el tudja fogadni az élet problémáit, és hogy a nehézségek ne győzhessék le, és ne futamítsák meg. A mesék pontosan ezt közvetítik a gyerekeknek, hogy ezek a dolgok hozzátartoznak az éltünkhöz és megoldhatók a felmerült problémák.
A mese minden szituációt leegyszerűsít, így csak a lényeges rész marad.
A gyermek minden mese végén felteszi a kérdést magának, hogy a jó vagy a rossz szereplőre szeretne hasonlítani.

A legjobb tehát, ha használjuk ezt a csodálatos lehetőséget, amit a mese nyújt gyermekeink fejlődésében, és végül, élvezzük az együtt töltött perceket.