Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Mit tegyek, ha dadog a gyermekem?

Tetszik a cikk?

Amikor a gyermekek elkezdenek beszélni tanulni, akkor derül ki, hogy beszédhibásak, ez általában minden ötödik gyermekre jellemző, és azoknál akiknek kisebb testvérük születik, vagy akik nagyon megakarnak felelni a szülőknek, környezetüknek.
Ami érdekes, hogy inkább a fiúkra jellemező a probléma, négy gyermekből csak egy a lány.
A kiváltó okok általában a környezeti hatások.  Aki hajlamosak a dadogásra, azoknak a beszédében hosszabb szünetek, ismétlések jelentkeznek
Amikor a szülők túlzottan aggódnak, vagy még rosszabb meg is szidják a gyermeket amikor észreveszik, hogy dadogva beszél, ez komoly gátlásokat okoz a gyermek életében, és ráadásul mivel még jobban meg akarnak felelni, még jobban fognak dadogni.
A beszédhibáknak az oka nem mindig lelki probléma, hanem a beszédközpontpályájának feszültsége, rossz összhangja is lehet.

Mindegy milyen okból alakult ki a probléma, a szülőknek nem a bűntudatra kell fókuszálni, hanem a gyermekkel való foglalkozásra!
Teljesen feltétel nélkül kell elfogadni a kialakult helyzetet, és úgy viselkedni, beszélni a gyermekkel, mint ha normálisan beszélne.
Nyilván nagyon fontos a gyermeket szakirányba elvinni minél hamarabb, a gyorsabb fejlődés érdekében.
Lehet, hogy kinövi, de lehet, hogy nem, és ez alatt az idő alatt is érheti lelki sérülések, amik maradandók lesznek.

A legfontosabb a szülők együttműködése  a logopédussal, pszichológussal, mert a gyermek ezt látva sokkal gyorsabban elfogadja őket, és együttműködik velük, és a szakemberek hamarabb kideríthetik a hiba okát. Ez lehetővé teszi, hogy a szülők is megtanulják a kezeléshez hasznos eszközöket, feladatokat, és a gyermek is megtanulja kontrollálni magát.
Ha a gyermeket nem beteg, hanem egészséges emberként kezelik, nem fogja annyira támadásnak venni az esetleges csúfolódó társait, és könnyebben kezeli problémáit.
Érdemes a környezetét is belevonni, megbeszélni, hogy ne betegségként kezeljék.

Milyen jelekre kell odafigyelni?
Erőlködés  beszéd, és bizonyos szavak kiejtése közben, arc- vagy a testrángás beszéd közben, a hangok elnyújtása vagy épp az elharapása, ha félelmet vált ki a beszéd belőle vagy inkább el is kerüli a beszéd helyzeteket.

Megelőzhetjük, ha a gyermek mondandóját türelmesen, nyugodtan hallgatjuk végig, nem sürgetjük. A beszéd üzenetére figyeljünk, és ne arra hogy ejti ki a szavakat, hogy hangsúlyoz. Inkább rövid mondatokban beszéljünk hozzá, és kerüljük a nehezen kiejthető idegen szavakat, egyszerű kérdéseket tegyünk fel, és várjuk ki a választ türelmesen, érezze a figyelmet.

Ne alakítsunk ki benne gátlásokat a különböző szólásokkal: gondolkozz mielőtt megszólalsz, vagy beszélj lassan, vegyél levegőt.
Nyilvános szereplésre csak akkor biztassuk, ha a gyermek is szeretné, semmiképp ne erőltessük. Játék közben mindig várjuk meg, hogy ő kezdeményezze a beszédet.


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*