Veszélyes munkakörülmények, gyilkos munkatempó és más sokkoló tények a gyári munkáról.clothing factoryNéha a média felkapja az ázsiai ruhaipar témáját, amellyel kapcsolatban megdöbbentő tényekkel próbálnak hatni az emberekre, ám ennek ellenére még mindig nem történt komoly változás, hiszen a mai napig több millió gyerek és felnőtt dolgozza halálra magát az éhbérért azért, hogy a ruhamárkák minél gyorsabban eladhassák a rossz minőségű holmikat.

Rossz minőség: A gyáraktól annyira gyors munkát várnak el a megrendelők, hogy az a tempó nem engedi meg, hogy a rossz minőségű anyagokból jó minőségű holmit állítsanak elő. Emellett a cél a tömeges eladás úgy, hogy az előállításhoz a legolcsóbb eszközöket használják.

Gyerekmunka: Kambodzsában a munkáltatás legalsó korhatára 15 év, ám sok ruhagyárban gyakori, hogy már 12 éves kortól dolgoznak a lányok. A gyerekmunkások átlag napi bére, kortól függetlenül, 130 forint/nap.

A gyerekeknek segíteniük kell a szegénységben élő családjukon, emiatt nem járhatnak iskolába és végzettséget sem szerezhetnek. Az UNICEF és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatai szerint jelenleg 170 millió gyerek dolgozik a ruhaiparban.

Emberkereskedelem: A Patagona cég, amely túrázáshoz gyárt felszerelést, 2015-ben vizsgálatot folytatott gyári munkások életéről. Ebből derült ki, hogy Tajvanban a migráns dolgozókat olyan közvetítők tartják a markukban, akik rengeteg pénzért cserébe kínálnak nekik munkát.

A közvetítők 7000 dollárt kérnek, amiért cserébe 3 évi munkát garantálnak, ám ez valójában azt jelenti, hogy a munkás az első két évben törleszt, majd egy évvel később újra kezdődik a kör, tehát megint le kell majd dolgoznia a közvetítői bért, hogy legyen munkája.

A felmérés után a Patagonia szigorúan felülvizsgálta a gyárakban az emberi jogokat, hogy hasonló emberkereskedelem ne fordulhasson elő. Más cégek gyáraiban azonban még mindig rengetegen beleesnek ebbe a csapdába.

Elképesztő mennyiségű hulladék: Évente 11.39 millió tonna ruhát dobnak ki Amerikában. 1999 és 2009 között 40 százalékkal nőtt a ruhahulladék mennyisége, de ez a szám az elmúlt években folyamatosan növekedett.

Halálos munkatempó: A ruhagyárak célja a minél nagyobb eredményesség elérése, ezért a vezetőket kicsit sem érdekli, ha valakinek egészségügyi vagy más problémája van. Ha pedig nagyon közel van a határidő, akkor még éjszaka is dolgozniuk kell a munkásoknak, amiért persze nem kapnak több pénzt.

Veszélyes munkakörülmények: 2012-ben összesen 112 varrónő halt meg a Tazreen Fashion ruhagyárban keletkezett tűzben. Nem sokkal később összeomlott a Rana Plaza, ahol 1100 munkás vesztette életét.

Ilyen gyárbalesetek kellettek ahhoz, hogy az illetékesek végre elgondolkodjanak a biztonsági előírások létrehozásán Bangladesben, ahol a szakszervezetek működése illegális, a gyártulajdonosokat pedig senki sem vonja felelősségre.

Az olyan ismert márkák, mint a Walmar és a Gap, köztudottan hasonló gyárakban gyártatják le a ruháikat. A Walmart csak annyit közölt a balesetekkel kapcsolatban, hogy szigorúan veszik az előírásokat és a jövőben próbálnak megfelelő oktatást biztosítani az alkalmazottaknak.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)