Megnő az agyérgörcs esélye, ha változnak a frontok.stokeAz őszi időjárás megviseli a szervezetet, de hiba lenne azt feltételezni, hogy csak ez az egy évszak jelenthet veszélyt, hiszen a nagy hőmérséklet ingadozás, magas páratartalom megnövelheti a stroke kialakulásának valószínűségét.

Az agyérgörcs átmeneti, vagy akár véglegessé váló agyi funkciókárosodás, ami akkor jelentkezik, amikor hirtelen lecsökken, vagy megszakad az adott agyi terület vérellátása. Az esetek többségében vérrög akadályozza meg a vér áramlását, de az ér görcsös összehúzódása is lehet a vétkes.

A melegebb levegő, enyhébb idő sokkal kisebb veszélyt jelent a stroke-ot kapott betegre, és a túlélési esélyei is jobbak, ahogy a felépülése is gyorsabb lehet. A hűvös idő azért veszélyesebb, mert a hideg az egész szervezetre hatással van. Ilyenkor összeszűkülnek az erek, megnő a vérnyomás.

A vérlemezkék könnyebben összetapadnak, ami trombózis, vérrögképződéshez vezethet. A hőmérséklet nagyfokú ingadozása is ilyen hatást gyakorol a szervezetre, tehát az is veszélyes a stroke szempontjából.

A stroke leggyakoribb fajtája az iszkémiás agyérgörcs, ami akkor jelentkezik, ha egy vérrög elzárja az agyba jutó vér áramlásának útját. Amikor a kutatók megvizsgálták több, mint százezer agyérgörcsöt átélt amerikai adatait, akkor rájöttek, hogy az esetek 80 százalékában az iszkémiás stroke fordult elő, aminek köze volt a napi hőmérséklet ingadozáshoz és magas páratartalomhoz.

Az agyérgörcs leggyakoribb tünetei a beszédzavar, a végtagok elgyengülése, egyoldali, vagy féloldali látásvesztés, a test egyik felének zsibbadása, szédülés, hányinger, zavartság, egyensúlyzavar.

Az iszkémiás stroke esetében azonnali cselekvés szükséges, mert abban az esetben, ha nem telt egy 3 óránál több, akkor kémiai szerekkel még fel lehet oldani a vérrögöt. Ha az agyban nem szűnik meg idejében az oxigénhiányos állapot, akkor visszafordíthatatlan sejtkárosodás történhet, ami a beteg bénulását, fogyatékosságát, végső esetben halálát okozhatja.

(Forrás: marmalade.hu)