Minden, amit tudnunk kell a különféle hatások által kiváltott, elhúzódó, tudattalan állapotról.comaLeggyakrabban súlyos fejsérülés, stroke, agytumor, cukorbetegség vagy fertőzés miatt eshet valaki kómába. Ebben az esetben orvosi segítségre van szükség, hiszen az agyfunkciók fenntartásához azonnali segítségre van szükség.

Kóma esetén a vér- és agyvizsgálatból derül ki, hogy mi okozta az állapotot, ami ritkán tart néhány hétnél tovább. Ha a beteg ennél hosszabb ideig marad öntudatlan, akkor az orvosok vegetatív állapotról beszélnek, melyből nagyon kicsi az esélye, hogy visszatér a páciens.

Mivel a kómába zuhant beteg nem tudja elmondani, hogy mi történt vele, emiatt az orvosoknak fizikális vizsgálatra, és a hozzátartózok elmondására kell támaszkodniuk. A szakemberek olyan kérdéseket tesznek fel, hogy a kóma hirtelen vagy fokozatosan következett be? Megelőzte-e látásprobléma, szédülés, zsibbadtság? Volt-e a betegnek cukorbetegsége vagy strokja? Milyen gyógyszereket szedett?

A fizikális vizsgálat során az orvos megvizsgálja a páciens reflexeit, pupilláját és a fájdalomingerre adott válaszreakcióját. Emellett jéghideg, vagy meleg vizet fecskendeznek a beteg fülébe, majd a reflexes szemmozgásokat idéznek elő.

A laboratóriumi vizsgálat során megnézik a beteg teljes vérképét, vizsgálják a glükózt és májfunkciót, valamint a szén-monoxid mérgezést, drogtúladagolást. Az orvosok emellett mintát vesznek a gerincvelőből, hogy azt is megvizsgálják. Az agyvizsgálat során CT, MRI és EEG vizsgálatra kerül sor.

A kómába került betegek esetében fellépő komplikációk általában a húgyúti fertőzések, a tüdőgyulladás vagy a felfekvéses fekély. A legtöbben néhány nap után magukhoz térnek, míg mások akár évekig is öntudatlan állapotba kerülhetnek, vagy meghalnak.

A kóma esetén a kezelés a legfontosabb része a légzés és keringés fenntartása. Ennek érdekében lélegeztető-gépet használnak az orvosok, valamint az infúzió általi folyadék- és véradás is sokszor szükséges. Emellett a véreredmények megérkezése előtt gyakran adnak a betegnek antibiotikumot, hogy ezzel előzzék meg a diabetikus sokk, illetve az agyat veszélyeztető fertőzések jelentkezését.

A terápia attól függ, mi okozta a kómát. Ha nyomás érte az agyat, akkor műtétre is szükség van. Más esetben, a háttérben meghúzódó cukorbetegség, vese- vagy májbetegség kezelése a legfontosabb.

Némelyik esetben a beteg magához tér, ha az orvosok megszüntették a kómát kiváltó okot. Ha az agyat súlyos sérülés érte, akkor elég valószínű, hogy a beteg agya maradandóan károsodott. Ebben az esetben fel kell készülni arra, hogy a beteg sosem tér magához.

(Forrás: webbeteg.hu)