Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Környezeti csapások, amelyek megváltoztatták a történelmet

Tetszik a cikk?

Földrengés, járvány, vulkánkitörés hozott nagy változásokat az emberek felfogásában a múltban.környezetA késői, kis antik jégkorszak (535–660): Extrém időjárási jelenségekkel vette kezdetét a késői, kis antik jégkorszak 535-ben és 536-ban. A megőrült időjárás eredményeként terménypusztulás és éhínség sújtotta az emberiséget az egész világon.

A legjelentősebb történelmi esemény, amit ehhez a természeti csapáshoz kötnek, valószínűleg az iszlám felemelkedése, mert az iszlám és Mohamed próféta szinte háborítatlanul tevékenykedhetett, nem kellett komoly katonai erővel harcba szállnia.

A fekete halál (1346–1353): Megtizedelte Eurázsia lakosságát a XIV. századi járvány, amit Yersinia pestisbaktérium okozott. A tragikus betegségre a keresztényi élet szigorú számonkérésével reagált a katolikus egyház. A járványért okolták például a zsidókat, a koldusokat, a leprásokat, az idegeneket, a szerzeteseket, a zarándokokat.

A Bhola ciklon (1970): Több, mint 500 ezer ember halt meg, amikor a Bhola ciklon lecsapott Bengáli partjainál, az akkori Kelet-Pakisztán területén, 1970-ben. Ebben az időben Jahja Khán katonai junta uralkodott Pakisztánban, ahol a rezsim leszerepelt a katasztrófa kezelésével.

A Bhola ciklon után a politikai vezetés elvesztette a választást, ám ennek ellenére nem hagyták, hogy a győztes Awami Liga átvegye a hatalmat, ami polgári lázadáshoz vezetett, majd kitört a bangladesi függetlenségi háború, ami 1971-ben indiai-pakisztáni háborúvá fajult.

Az erőszak a bangladesi népirtásban érte el a csúcspontját. George Harrison és Ravi Shankar Bangladesért adott segélykoncertje volt az első eset, amikor a világsztárok összeálltak, hogy egy rendezvénnyel segítsenek.

A Laki kitörése (1783–1784): A vulkánkitörés hamuval lepte el Európát, a hamufelhő pedig eltakarta a napot, több fokkal csökkentette a globális hőmérsékletet, és savas esőzést eredményezett mindenfelé.

Európát éhínség sújtotta. Állítólag Franciaországban ekkor mondta azt Marie Antoinette, hogy amennyiben a népnek nincs kenyere, akkor egyen kalácsot. A nélkülözés miatt sokan elégedetlenkedtek, ami végül a francia forradalom kitörését okozta. Bizonyos értelemben a Laki kitörése miatt kezdett hanyatlani az európai abszolút monarchia.

A lisszaboni földrengés és a felvilágosodás kora (1755): Valószínű, hogy a 9-es erősségű lisszaboni földrengés és cunami volt a modern kor egyik legsúlyosabb katasztrófája, aminek tragikussága a 2004-es Indiai-óceánon bekövetkezett esethez mérhető.

A természeti csapásnak komoly kulturális hatása volt a következő évszázadokban, sőt, a felvilágosodás kialakulását közvetlenül a lisszaboni földrengéshez kötik. A templomok eltűnése miatt rengeteg filozófus kezdte kétségbe vonni az egyházi dogmákat.

Voltaire Vers a lisszaboni földrengésről című művében ment neki annak a korfelfogásnak, hogy „Isten tudja, hogy mi a legjobb”, de a tragédiából Immanuel Kant, Jean-Jacques Rousseau, Descartes és még sokan mások merítettek ihletet.

A lisszaboni földrengés következménye a kulturális, politikai, ipari és ideológiai forradalom, és a szeizmológia fejlődése.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*