A főváros összképét rombolja a Korvin Ottó Kórház és a Magyar Szentföld templom is.
A SZOT-üdülő a Rózsadombon: A főváros több pontjáról, de főleg a Duna pesti pesti partjáról, remekül látható a gazdátlan épület 1971-ben készült el, és a rendszerváltás után vesztette el az eredeti funkcióját. A felújítás és az átépítés miatt visszabontották a szerkezetéig, hogy aztán úgy hagyják. Az egykori üdülőnek több gazdája volt, akik közül volt, aki szállodát vagy apartmanházat nyitott volna, de végül egyik terv sem valósult meg.
A soha be nem fejezett Magyar Szentföld templom: Torzóban maradt az épület, ami a Hűvösvölgy egyik látványossága lehetne. A Magyar Szentföld templom ötlete egy ferences szerzetes fejéből pattant ki az 1932-es zarándoklata után.
1938-ra elkészültek az első tervek, majd elküldték a tervezőt a Szentföldre, hogy tanulmányozza a zarándoktemplomokat. Az út után, 1939-ben újabb tervek készültek. Az alapkövet 1940. augusztus 4-én tették le.
Az építkezés elkezdődött, de Budapest ostroma miatt lassan haladt, ugyanis a tervező meghalt. 1949-ben, a kommunista hatalomátvétel miatt, leállították, és visszabontották azt, ami a tetőszerkezetből már elkészült.
A gazdátlan Magyar Szentföld templomból elvittek minden mozdíthatót, ezért napjainkban csak a váza tekinthető meg. 2006 óta műemlék védelem alatt áll, és arra vár, hogy a jelenlegi tulajdonos (az önkormányzat) vagy egy új hajlandó lenne-e kezdeni vele valamit.
Korvin Ottó Kórház a Városligeti fasoron: A Bajza utca és a Városligeti fasor közös sarkán található az 1887-ben, Quittner Zsigmond tervei alapján épített Korvin Ottó Kórház, amit a Fasor Szanatórium államosítás után alakítottak kórházzá.
1951-ben 200 ágyas intézmény volt. 1969-től a Belügyminisztérium használta rendelőként és kórházként. 1968-ban és 1981-ben új épülettel bővítették, majd az 1990-es években egyre jobban csökkentették a kórházi ágyak számát.
2007-ben beszüntették a gyógyító tevékenységet, amikor összevonták a MÁV Kórházat, a Honvéd Kórházat, a Szabolcs utcai intézményt és a Korvin Ottó Kórházat. Egy kormányrendelet miatt az épületet megkapta az országos Bírósági Hivatal, a tervek szerint pedig már törvényszékként kellene működnie, de az épület továbbra is üres.
A zugligeti úti egykori villamos-végállomás: Az 1880-as években épített fa-tégla vegyes szerkezetű házat az 1920-as években alakították át. Ekkor építettek be a faoszlopos peront. 1977-ben a kerület tanácsának a kezére került, majd a rendszerváltás után az önkormányzat kapta meg. Az elmúlt évtizedekben több terv is született, hogy mit alakítsanak ki az épületből, de a csodás épület még ma is üresen omladozik.
A volt MÚOSZ-székház az Andrássy úton: A Bajza utca és az Andrássy út sarkán található ház eredetileg Schanzer Ignác tulajdona volt, aki a szecessziós építészet egyik híres alakjával Spiegel Frigyessel terveztette meg a villát, és alakíttatta ki a belső tereket.
A Schanzer-villa 1908-ban készült el, de Schanzer Ignác csődbe ment, úgyhogy be se költözött a házba. A villa az 1940-es évekig állt gazdátlanul, majd kiadták az Országos Magyar Sajtókamarának. Az ostrom során Vorosilov marsall tette be a lábát az épületbe, majd 1947-ben a Magyar Újságíró Országos Szövetsége költözött be. 2006-ban a MÚOSZ úgy döntött, hogy eladják az épületet, 2008-ban pedig kiköltöztek. A Schanzer-villa most ismét eladó.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Legutóbbi hozzászólások