Prágai sörnapló

A város mely mindenkit rabul ejt.

Prágát gyakran nevezik a városok királynőjének, száztornyú városnak, vagy egyszerűen aranyvárosnak. Az aranyváros elnevezés valószínűleg a középkorból ered ugyanis a város akkoriban az alkimisták és aranycsinálók híres-hírhedt központja volt. Ezek az elnevezések talán már sejtetnek valamit a város szépségeiből, és az egyszeri utazó el is határozza, hogy kipipálja listáján Prágát; ám az első találkozáskor azonnal megérez valamit a lélek abból a különös hangulatból, amely a város utcáit és zegzugait átitatja. Ha meg akarjuk fejteni e különös hangulat okát, akkor valószínűleg Prága viharos és mozgalmas történelmében kell keresnünk a választ.

A Moldva völgyében i.sz. 500 környékén jelentek meg a ma is itt élő csehek más szláv népekkel együtt, de egészen a kilencedik század végéig a frank illetve a nagy-morvai fejedelemség vazallusai voltak. A tízedik században aztán a Prága környékén letelepült csehek legyőzve a többi szláv népet megalapították a cseh királyságot és a Prága területén épített két várból kormányozták az országot. A városról szóló első írásos emlékek is ebből az időből valók. Prága nemsokára Európa egyik legfontosabb kereskedelmi központjává vált. Érkeztek ide kereskedők a kontinens minden részéből és ekkor jelentek meg a város későbbi életében fontos szerepet játszó zsidó csoportok is.

Az első kőhidat II Ulászló építtette, de a híd az 1342-es árvízben odaveszett. Helyén épült fel aztán a ma is álló Károly híd, amely Prága egyik leghíresebb történelmi nevezetessége és Európa egyik legrégebbi hídja is egyben. A híd névadója és építtetője I Károly igen jelentős uralkodó volt Prága életében. IV Károly néven vonult be a történelembe, mint német-római császár, és mint korának egyik legműveltebb uralkodója. Ő alapította meg itt Közép-Európa első egyetemét és Prágát a birodalom fővárosává, szellemi és vallási központtá tette. Uralkodása idején Prága Európa három legnagyobb városának egyike volt gazdasági és kulturális értelemben is. Neki köszönhető tehát nagyrészt a város misztikus középkori hangulata.1378-ban bekövetkezett halála után Prága a huszita vallási közösség főhadiszállása lett, akik ellen a katolikus egyház 1420-ban keresztes hadjáratot indított és kezdetét vette egy közel húsz éves vallási háború. A háború és sok-sok politikai huzavona után végül 1526-ban Habsburg uralom alá került, ám a történelem viharai nem csillapodtak, és békeidők, háborúk, megszállások, tűzvészek és újjáépítések váltották egymást több mint 400 éven át, sok ártatlan és nem ártatlan vérrel öntözve meg Prága mesebeli utcáit.

Prága ma ismét virágzik. A két világháborút és a szovjet megszállást is túlélt város gyönyörű épületei a gondviselésnek köszönhetően épségben maradtak és közöttük járva megelevenedik számunkra az európai történelem. Prága történelmi belvárosát az UNESCO 1992-ben a világörökség részévé nyilvánította. Az óváros kezdetben a piac szerepét töltötte be, majd később a husziták központja lett. Ez a belváros egyik leghangulatosabb része rengeteg látnivalóval. Itt található az Óvárosi tér a Tyn templommal, a Szent Miklós templom, a Betlehem kápolna, a Lőportorony és még számtalan nevezetesség. Ezen a városrészen nem lehet úgy egyszerűen csak átvágni, mert minden alkalommal találunk valami új látnivalót vagy érdekességet, és ahogy Prága többi része, ez is el van látva bőven hangulatos sörözőkkel és kiskocsmákkal, mint például az U Zlatého Tygra, az U Medvidku vagy az U Kata, ami annyit tesz, a hóhérnál. Innen a már említett Károly hídon átsétálva jutunk el a Moldva túlpartján lévő Kisoldalra és a várnegyedbe. Miután kigyönyörködtük magunkat a hídban és a Kisoldal barokk építészetében, erőt kell gyűjtenünk a várnegyedre és erre a legalkalmasabb helynek a Kövér Egér ígérkezik. Pilseniből, Kozel világosból, barnából választhatunk itt, és ha a csapos kicsit barátságtalan lenne; ne vegyük zokon, a friss csapolt sör mindenért kárpótol. A várnegyed felé haladva útba ejthetjük még a Zsellérkocsmát, ha tankolásra szorulnánk. Az üzemanyag természetesen itt is minőségi. Svijansky világos, barna szűrt és szűretlen változatban. Ha valami szilárdat szeretnénk, itt is, mint mindenhol a cseh konyha remekeiből válogathatunk. A várnegyed nevezetességei közül feltétlenül nézzük meg a Szent Vitus-székesegyházat, a Királyi Palotát meg az arany utcácskát, de közben ne felejtsünk el benézni a Kolostori serfőzdébe, a Fekete Ökörbe és az U Horcha-ba sem egy két korsó friss malátaszörpért. A várlátogatásból visszatérve feltétlenül ejtsük még útba az Óváros mellett fekvő Zsidóvárost, hogy megcsodáljuk nevezetes zsinagógáit és persze sörözőit, hisz mire odaérünk, valószínűleg megszomjazunk. Irány hát az U Parlamentu vagy a Beer Museum. Egyik hely sem fog csalódást okozni. Ha már zsong a fejünk a rengeteg turistától, a belvárosi kavalkádtól és inkább ismerkednénk a helyiekkel, vegyük célba Zizkov és Karlin városrészeket az óvárostól keletre. Zizkovban hagyományos sörszentélyt és fiatalos klubkocsmát egyaránt találunk, ízlésünk szerint, de legjobb, ha több helyen is látogatást teszünk, nehogy lemaradjunk valamiről, amiről nem szeretnénk. Erősen ajánlott helyek itt például az U Vodoucha (A Vízipókhoz), a Pivní Club Merenda komoly sörválasztékkal és remek konyhával, a Království ahol reggelizhetünk is, ha csak másnap jutnánk el oda, a Pivnice U Sadu a tévétoronynál, és az U Vistrelenyho Oka (A Kiütött Szemhez) ahol akár éjjel 2-ig is sörözhetünk, anélkül hogy a homályos látástól eltekintve bármi baj is érné a szemünket. Az innen Karlinba igyekvők ne ijedjenek meg az előttük tornyosuló Vitkov hegytől. Felkapaszkodva rá megnézhetik a Nemzeti Mauzóleumot és Zsizska János lovas-szobrát, vagy ha már jártányi erejük is alig maradt átkelhetnek a hegy alatti gyalogalagúton és kifújhatják magukat a Pivovarsky klubban vagy az U Kapitana-ban. Tömeg közlekedni egyébként három metróval, huszonöt villamossal és sok sok autóbuszjárattal tudunk városszerte, ami napi vagy hetijegy váltása esetén igen kedvező árú, de ha nem télen vagy esős időben látogatunk el ide, (mert Prága olyankor is gyönyörű) kölcsönözhetünk kerékpárt a gyorsabb és kellemesebb városnézés érdekében. Szállást érdemes a belváros közelében szerezni, mert úgyis ez lesz fő mozgásterünk és ide a kalandvágyók is könnyen visszatalálnak külvárosi sörfelfedező túráikról minden gond nélkül.

Hölgyeim és uraim, kedves sörbarátok! Prága a lábaik előtt hever és felfedezésre vár.