Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Senki sem tudja, hogy mi lehetett az Uruk fehér szentély eredeti funkciója

Tetszik a cikk?

A világ legmisztikusabb épületei.Uruk fehér szentélye – i. e. 3200: Irakban található a 20 méter hosszú Fehér Szentély, ami a modern időkben kapta a nevét, méghozzá a kifehéredett agyagtégla falai miatt. Az épület oldalai homokban állnak a régen eltűnt sumér birodalomban.

A Fehér Szentély eredeti nevét senki se tudja, mert a hely korai történelmét még a szakértők se tudják összeszedni. Az is kérdéses, hogy mi volt a szentély funkciója. Lehet, hogy Anu, a sumérok legősibb istenéhez volt köze.

A Knap of Howar – i. e. 3700: Knap of Howar – Howar Dombocska néven ismert az a két kő építmény, amely első látásra jelentéktelennek tűnhet, pedig egyáltalán nem az, hiszen az 5700 évükkel ezek a legrégibb kőházak Európa északi részén.

A csak a harmincas években felfedezett házak falai 1,6 méteresek. A kései felfedezés oka a tenger és a szél okozta erózió volt. Az észak-skóciai Orkney Szigeteken található építmény sok kérdést felvet, kezdve azzal, hogy milyen jelentősége volt az agyagcserepeknek, köveknek, és a házban talált kova szerszámoknak.

Könnyen lehet, hogy Knap műhely volt, ahol szerszámokkal kereskedtek. Az is nagy rejtély, hogy vajon mennyire volt előrehaladott az a civilizáció, amely fenn északon élt, és több idős épületet épített fel.

Sechin Bajo Plaza – i. e. 3500: Ötezer évvel ezelőtt, még az előtt, hogy az inkák a XV. században elérték a hegy csúcsát, az Új Világ ősi csoportjai felépítették a Sechin Bajo-t, ami egy 14 méter átmérőjű kör alakú térből áll, Limától 370 kilométerre, északra.

A vályog szegélyen látható egy harcos, akinek az egyik kezében kés, a másikban fej vagy pajzs látható. Arról nincs egyetértés a tudósok között, hogy pontosan mennyi idős lehet a hely. 2008-ban a német és a perui régészek karbon kormeghatározást végeztek, amiből kiderült, hogy időszámításunk előtt 3500-ben építették az épületkomplexumot.

Ugyanakkor még ennél is régebbi tereket találtak a föld alá temetve a kutatók, akik egyelőre engedélyre várnak, hogy feltárhassák a területet. Amíg ez nem történik meg, addig földdel töltötték fel, hogy ezzel védjék a történelmi leletet a természeti csapásoktól és a sírrablóktól.

Monte D’Accoddi – i. e. 4000: Szardínia észak-nyugati partján, a Földközi tengernél fekszik a 6000 éves Mone D’Accoddi. Az építmény funkciójára még nem sikerült rájönniük a tudósoknak, viszont azt kiderítették, hogy időszámításunk előtt 4000-3650-ben kezdték alapozni a helyet, ami még Egyiptom legősibb piramisánál is idősebb, nagyjából 1000 évvel. A Monte D’Accoddi 40 méter hosszú feljárója egy 8 méter magas piramishoz vezet.

A közelben található egy 4,44 méter magas menhir, tehát egy állókő és egy mészkő gömb, aminek a körmétere 5 méter. Egy másik érdekesség az épület középpontjában található vörös szoba, aminek a falai vörös okker színben pompáznak. Habár már többször tanulmányozták az épület, mégse sikerült egyelőre kideríteni, hogy mire használták az épületet.

Jerikó tornya – i. e. 9000: A Bibliából ismert, ragyogóan szép, 8,5 méter magas Jerikó tornya a világ legidősebb felhőkarcolója, ugyanis 11 000 évvel ezelőtt épült. A kőtorony addig magasodott, amíg az emberi törzsek le nem telepedtek, és helyhez kötött társadalmakat alkottak. Az, hogy pontosan milyen funkciót tölthetett be, a máig rejtély, viszont újabb és újabb elméletek évente születnek.

Egyes teóriák szerint időmérő eszközként használták, az árvízvédelem miatt építhették, esetleg a gazdagság jelképeként funkcionált, vagy védelmi területjelző eszközként használták. Amellett, hogy próbálják kideríteni, hogy milyen céllal jött létre a Jerikó tornya, még arra is próbálnak rájönni a tudósok, hogy egyáltalán hogyan készült.

Tarxieni szentélyek – i. e. 3250: 30 percre a máltai fővárostól fekszik az újkőkorszaki megalitikus templomegyüttes, amelynek három szentélye különböző korú. A legrégebbi időszámításunk előtt 3250-ben épült.

A Tarxieni rejtélye az azt építő emberek hitében keresendő, ugyanis senki sem tudja, hogy csak egy művészi építmény állatfaragványokkal, a Nap isten szentélye, vagy a a testes, Máltán sokszor megjelenő, termékenység istennő tiszteletére épült építmény.

A szentélyeket véletlenül fedezte fel egy farmer 1913-ban. Bár a felfedezése óta szépen rendbe tették, mégis továbbra is ki van téve természet pusztító erejének. A tervek arról szóltak, hogy majd sátrakkal és árvízvédelemmel óvják meg az épületet, de azóta is ki van téve a napsütés és a szabad ég veszélyeinek.

(Forrás: noiportal.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*