10. Aktív bionikus protézis (viselhető roboteszközök)
A művégtagok többé már nem működésképtelen eszközök. A technológia lehetővé teszi számunkra, hogy másolatot készítsünk az emberi inakról és izmokról, és utánozzuk a természetes emberi mozgást. Az elemmel vagy akkumulátorral táplált motorok, mikroprocesszorok és a Bluetooth technológia lehetővé teszik, hogy az emberek egy okostelefon segítségével egyszerűen beállíthassák a művégtagot, hogy annak mozgása természetes és egyenletes legyen.

9. Egészségügyi információtechnológia (különösen a mobil/vezeték nélküli eszközök)
Az orvosoknak többé már nem kell könyvhalmokon és esettanulmányokon átásniuk magukat, hogy megtalálják a szükséges információt, mellyel segíthetnek a betegen. Ma már bármilyen információt kikereshetnek, hozzáférhetnek a páciensek nyilvántartásaihoz és megtekinthetik a digitális orvosi információkat másodpercek alatt, függetlenül attól, hogy azok hol találhatóak.

8. Molekuláris emlőtérképezés (MBI)
Évekig a mammográfia volt az egyik vezető módszer az emlőrák kimutatására, de nem volt hatékony a sűrű szövetben lévő tumorok felderítésében. Az MBI egy biztonságos és jóval hatékonyabb vizsgálat, mely a mammográfia biztató alternatívájaként szolgál. A viszonylag új találmány háromszor hatékonyabbnak bizonyult a sűrű mellszövetben lévő tumorok megtalálásában.

7. Modern „távegészségügy”
A telekommunikáció és az egészségügy közötti hatékony technológia kombinálása lehetővé tesz egy olyan páciens-orvos kapcsolatot (a földrajzi határok figyelembe vétele nélkül), mely korábban nem létezett. A tele-egészségügy támogatja a hatékonyabb diagnózist, a kezelést és a betegellátást azáltal, hogy lehetővé teszi az orvosok számára a diagnosztikai képek, videók és betegadatok megosztását és az ezekhez való könnyebb hozzáférést. A „távmegfigyelés” csökkenti a kórházba utalások számát és az intenzív osztályra kerüléseket is.

6. Nagyhatékonyságú anti-retrovirális kezelés (HAART)
Azáltal, hogy három gyógyszert kombináltak egyetlen ütőképes kombinációvá, előrelépés történt a HIV/AIDS elleni küzdelemben. A HAART elnevezésű kezelés egyértelműen kimutatta, hogy képes lassítani az AIDS folyamatát, és meghosszabbítani a fertőzött betegek életét. A HAART-módszer várhatóan 4-12 évvel növelheti a túlélési időt. A HAART kezelés két évtizedes fejlődésen ment keresztül, mielőtt az 1990-es években meghozta gyümölcsét. A HAART-módszer nem gyógyír a HIV/AIDS-re, és nem korlátlanul akadályozza meg a tünetek visszatérését.

5. Funkcionális mágneses rezonancia-vizsgálat (fMRI)
Ez az új módszer követi a vér agyi áramlását az aktivitási területeken; használható az agytumorok növekedésének nyomon követésére; az is meghatározható vele, hogy jól működik-e az agy agyvérzés után; valamint segít az Alzheimer-kór diagnosztizálásában. Az fMRI egyik fő előnye, hogy nem invazív jelleggel fogja fel az agy jeleit…a más vizsgálati módszerekkel (CT, PET) járó sugárzási kockázatok nélkül.

4. Minimálisan invazív (robot-asszisztált) sebészet
Kiterjedt hegesedéssel járó bemetszések helyett a minimálisan invazív műtétek csak néhány apró foltot hagynak a testen, és lehetővé teszik a nagyobb pontosságot a műtét során, valamint kevesebb a gyógyulási idő is ilyen műtéteknél. A robotokat először a laparoszkópos műtétnél mutatták be, 1987-ben. Viszont az egyik legismertebb műtéti robotot – a „da Vinci”-t – 1999-ben hozták létre, és már több mint 775 000 beteget kezeltek vele világszerte.

3. Lézersebészet
Akár korrekciós szemműtétre, akár kozmetikai bőrgyógyászatra, akár rákmegelőző sérüléseltávolításról van szó, az indukált emisszióval működő fényforrás (LASER) lehetővé teszi a test kis területeire való precíz összpontosítást. A lézert 1960-ban fejlesztették ki először, de 1987-ig nem használták a sebészetben. Az első ilyen lézeres műtéttel látáskorrekciót végeztek.

2. Mesterséges szív
A szívbetegség az első számú elhalálozási ok az Egyesült Államokban, így a kardiológusok folyamatosan keresik a szív egészségének javítási módjait. Jelenleg ideiglenes és állandó mesterséges szíveket használnak azért, hogy egészségesen tartsák a betegeket, míg azok a szívtranszplantációra várnak, vagy azért, hogy a jelenlegi szíveikkel egészségesen élhessenek. Dr. Robert Jarvik széles körben ismert, mint az első sikeres, állandó mesterséges szív – a Jarvik 7 – feltalálója, amit először 1982-ben ültettek be.

1. Mágneses rezonancia képalkotás (MRI) és számítógépes tomográfia (CT)
Egy képsorozat és több szögből felvett „szeletek” kombinálásával az orvosok részletesen meg tudják vizsgálni a testrészeket egyénileg, vagy képesek 3D képet készíteni a területről, amely lehetővé teszi, hogy gyorsan és pontosan azonosítsák a belső sérüléseket és rendellenességeket. A CT-t Sir Godfrey Hounsfield és Dr. Alan Cormack együtt dolgozták ki, amelyért elnyerték a Nobel-díjat 1979-ben. Az első, egész testfelületet vizsgáló MRI gépet Raymond Vahan Damadian építette 1977-ben.