Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Mi járhat a babák fejében?

Tetszik a cikk?

Ha 30 évvel ezelőtt tettük volna fel ezt a kérdést a legtöbb ember, beleértve pszichológusokat és tudósokat is, azt válaszolta volna, hogy ez a kérdésfelvetés irracionális. Az elmúlt 20 év során azonban a fejlődéstudomány megváltoztatta ezt az elgondolást.

A babák gondolkodása, úgy tűnik, a legzseniálisabb tudósokéval vetekszik: példának okáért többek között arra próbálnak rájönni, hogy mi zajlik a másik baba fejében. S ha belegondolunk, tulajdonképpen mindannyiunk számára ez a legnehezebb feladat – hogy megfejtsük mit is gondol illetve érez a körülöttünk lévő többi ember. Annak felfedezése valamint elfogadása, hogy amit a másik ember gondol, nem feltétlenül egyezik meg saját gondolatainkkal, talán a legnehezebb.

Alison Gopnik, a Berkeley Egyetem munkatársa, pszichológus és filozófus professzor és csapata arra volt kíváncsi, hogy a babák valamilyen módon tisztában lehetnek-e mindezzel. De hogyan is lehetséges a babák fejében való kutakodás annak fényében, hogy életkoruknál fogva még képtelenek a beszéd eszközével élni.

A kutatók egy egyszerű ám elmés kísérletet eszeltek ki a totyogók számára. Két tányért tettek eléjük, az egyik brokkolit, a másik apró rágcsálnivalót tartalmazott. A babák, miután megkóstolták mindkét ételt, egyértelművé tették, hogy a sós rágcsálnivalót preferálják. Ezek után azonban az egyik kutató maga is megkóstolta mindkét ételt s az esetek felében úgy tett, mintha a brokkoli ízlene neki jobban, máskor azonban ő is a rágcsálni valót választotta. Miután a babák ezt végignézték, a kutató megkérte a kicsiket, hogy adjanak neki az ételből. A 18 hónaposak egyértelműen meg tudták állapítani, hogy melyik ételt szerette jobban a kutató s automatikusan abból nyújtottak neki egy falatot. A 15 hónaposak azonban értetlenül álltak azelőtt, hogy hogyan lehetséges, hogy ez a felnőtt a brokkolit szereti jobban, amikor szerintük a rágcsálnivaló a finom.Ez csupán egy példa az elmúlt 20 év sok száz kísérlete közül, ám ami már ez alapján is nyilvánvaló, hogy a babák már ilyen korai időszakban is képesek felfogni az emberi természet különbözőségét.

Hogyan lehetséges, hogy a kisgyermekek nap mint nap hatalmas mennyiségű információt tanulnak meg, mégis oly sokáig tart, mire az ember gyermeke önállóvá válik? Gopnik azt veti fel, hogy az élőlények intelligenciája a gyermekkor hosszával arányosan nő. Számos kísérlet, melyet más állatfajok körében végeztek, arra enged következtetni, hogy minél több időt tölt a szülő a gyermek felnevelésével, annál nagyobb tudást halmoz fel az utód és annál nagyobb a kompetenciája a tanulásra. A magyarázat ebben az esetben az lehet, hogy amíg a legtöbb faj egyedeinek csupán egy-két dologban elég jónak lenniük ahhoz, hogy túléljenek, addig az ember hatalmas potenciállal rendelkezik: a csirkéknek, amelyek a pár hónapon belül felnőtt egyednek tekinthetők, csupán a csipegetést kell tökélyre fejleszteniük, az ember azonban képes űrhajókat építeni és expedíciókat folytatni a világegyetemben. Tehát az emberi tanuló stratégia egy hihetetlenül hatékony stratégia, ugyanakkor, amíg ez a folyamat tart, a kisgyermekek abszolút kiszolgáltatott.A kisgyermekek és felnőttek figyelme és tudatossága egészen más módon működik. A felnőttek figyelme rendkívül fókuszált. Miután egy dologról eldöntöttük, hogy fontos illetve lényeges-e, csupán erre a dologra fogunk koncentrálni s minden mást figyelmen kívül hagyunk. A babák és kisgyermekek elméjében azonban mintegy non-stop valószínűség számítás zajlik.

Annak érdekében, hogy minél többet tudjanak meg a világról, az agyuk folyamatosan hipotéziseket állít fel, melyek, a bizonyítékok tükrében elvetésre vagy megerősítésre kerülnek. Többek között emiatt lehetséges az is, hogy a babák nehezen tudnak egy adott dologra koncentrálni. Gopnik ezzel kapcsolatban úgy vélekedik, hogy helytelen úgy fogalmazni, hogy a kisgyermekeknek rossz a koncentrálóképességük. Épp ellenkezőleg: sokkal nagyobb mennyiségű, különböző forrásból származó információ feldolgozására képesek, így az állítás ellentéte válik igazzá. A babák valójában nem tudnak nem odafigyelni mindenre.

Gopnik szerint a babák tanulásra lettek tervezve. Ha tudni szeretnénk, hogy milyen egy ilyen fajta tudatosság, akkor arra az érzésre kell gondolnunk, amikor egy teljesen új szituációban találjuk magunkat: az elménk kinyílik és élménydúsabbnak éljük meg a helyzetet. Ha át akarjuk élni, amit a babák tapasztalnak életük kezdetén, akkor a következő tulajdonságokat kell elsajátítanunk: nyíltság, kreativitás, tanulékonyság, fantázia és innováció.

Forrás: www.ted.com

 

 


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*