Elsőre meghökkentő, de elgondolkodtató kutatásokat díjaztak.

Elsőre meghökkentő, de elgondolkodtató, és akár életmentő felfedezésért díjazták az Ig Nobel-gálán azokat a japán kutatókat, akik rájöttek, hogy az emlősök, így például az egerek, patkányok és a sertések, képesek oxigént felvenni a végbélen keresztül, de a halak közül egyes csíkfélék is hasonló technikával lélegeznek.

A kutatást többek között az indokolta, hogy a koronavírus-járvány idején sok kórházban elfogyott a lélegeztetőgép, ezért alternatív megoldást kellett keresni. A kutatás eredményei annyira biztatóak voltak, hogy elkezdődhetett az emberi tesztelés, ami ha sikerre zárul, akkor lehet, hogy a jövőben oxigént fognak pumpálni a légzési elégtelenséggel küzdő betegek végbelébe.

Nem a japán kutatók felfedezése volt azonban az egyetlen, ami Ig Nobel-díjat kapott az idei Massachusetts Institute of Technology-n rendezett díjátadón. A japán kutatók élettani kategóriában nyertek.

Dr. Takanori Takebe, a kutatás egyik vezetője azt mondta a díjjal kapcsolatban, hogy először vegyes érzésekkel fogadta, de miután rájött, hogy a felfedezést azért ismerték el, mert nemcsak megnevettet, hanem el is gondolkodtat, már inkább örült neki.

Ig Nobel-díjat kapott egy amerikai kutatás is, ami azt vizsgálta, hogy a galambokat rakétákba lehet zárni, hogy így irányítsák őket, de ezt az ötletet „őrült ötletként” elvetették. A fizikai díjat a Floridai Egyetem egyik kutatója nyerte, aki azt derítette ki, hogy a halott pisztráng is tud úszni.

A demográfiai díjat azok az oxfordi kutatók kapták, akik rájöttek, hogy az extrém hosszú élettartamú emberek általában olyan helyekről származnak, ahol rövid az átlag élettartam, hiányoznak a születési anyakönyvi kivonatok és gyakran követnek el hivatalos hibákat, csalásokat, tehát az extrém öregségi rekordok statisztikai rémálmok.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)