Rengeteg infó az 5% ÁFA ügyében. Kattintson... Minden infó az új CSOK-ról és a jogszabályokról. Kattintson ...

Öt felfedezés, amit a NASA repülőgépre telepített obszervatóriumának köszönhetünk

Tetszik a cikk?

Tíz éve állt szolgálatba a Sofia.2010. május 26-án állt szolgálatba a NASA repülőgépre telepített obszervatóriuma, a Stratospheric Observatory for Infrared Astronomy (SOFIA), ami már a tesztelése idején is tett új felfedezéseket. A 2,5 méter átmérőjű műszert szállító, átalakított Boeing 747SP repülőgép, közel 14 ezer kilométeres magasságba viszi fel a teleszkópot, ami ennek köszönhetően, olyan tisztán vizsgálhatja az infravörös univerzumot, ahogy arra a felszíni távcsövek nem képesek.

A műszer rendszeresen visszatér a földre, ezért továbbfejleszthető a legmodernebb technológiával, ami azért fontos, mert így a legsürgetőbb tudományos kérdésekre is megtalálhatja a válaszokat.

A SOFIA már sok tudományos felfedezésben nyújtott segítséget. Például a kutatók általa azonosították az elsőként kialakult molekulatípust az űrben, részleteket tudtak meg a csillagok és a bolygók születéséről, haláláról, megértették a szupernagy tömegű fekete lyukak működését és galaxisokat fedeztek fel.

A SOFIA immár egy évtizede végez értékes tudományos munkát, ami során számos felfedezést tett, így az alábbiakat is.

A galaktikus szél segít a galaxisok fejlődésének megismerésében: A SOFIA felfedezéséből derült ki, hogy a Szivar-galaxis (M82) központjában kiáramló, jelentős mennyiségű anyagot szállító szél, egy mágneses tér erővonalai mentén halad.

A mágneses tér többnyire párhuzamos a galaxis síkjával, de ebben az esetben a galaktikus szél merőlegesre állítja. A galaxisban kialakuló temérdek csillag által létrehozott szél jelentheti az egyik olyan folyamatot, amely miatt anyag juthat ki a csillagvárosból. Ehhez hasonló folyamatok befolyásolhatták a korai Világegyetemben az első galaxisok születését is.

Megtalálták a Világegyetem legrégebbi molekuláját: A SOFIA segített megtalálni a Világegyetem legrégebben született molekuláját, a hélium-hidrid iont, ami alig 100 ezer évvel az Ősrobbanás után alakult ki, ami egyben a kozmikus evolúció első olyan lépése, ami a ma ismert, komplex Univerzum kialakulásához vezetett.

A kutatók tudták, hogy ennek a molekulának jelen kell lennie a mai Világegyetem egyes részeiben, de laboratóriumon kívül egészen addig nem észlelték, amíg a SOFIA rá nem talált az NGC 7027 jelű planetáris ködben, ezzel megerősítve a korai Univerzumról szóló teóriákat.

A szupernóva-robbanást túlélő por: A SOFIA fedezte fel, hogy egy szupernóva-robbanás jókora mennyiséget termelhet abból az anyagból, amelyből a Földhöz hasonló bolygók alakulnak ki. Amikor a műszer egy szupernóva által 10 ezer évvel ezelőtt létrehozott felhőt vizsgált infravörös tartományban, akkor kiderült, hogy 7000 Föld kialakulásához elég por termelődött.

A kutatók rájöttek, hogy az első lökéshullám által keletkező anyag túlélheti a következő, befelé haladó visszacsapó hullámot, amit a lökéshullám a csillagközi gázzal és porral történő ütközése okoz.

Fekete lyukat éheztető mágneses terek a Tejútrendszerben: A fenti képen az az anyaggyűrű látható, ami a Tejútrendszer központjában található fekete lyuk körül helyezkedik el. A SOFIA-nak sikerült érzékelnie azt a mágneses teret, amely a gázt a fekete lyuk körüli pályára állítja, ami így nem tud közvetlenül belejutni. Ez adhat magyarázatot arra, hogy miért olyan csendes a galaxisunkban található fekete lyuk, míg a más galaxisok fekete lyukai aktívan táplálkoznak.

Mi történik, ha exobolygók ütköznek: A Földtől több, mint 300 fényévre található a BD +20 307 jelű kettőscsillag-rendszer, amiben kőzet-exobolygók ütköztek egymással. Ennek első jeleit tíz évvel ezelőtt észlelték a kutatók, amikor olyan törmelékre bukkantak, amely melegebb volt annál, mint amilyennek várták a minimum egymilliárd éves csillag körül.

A SOFIA adataiból kiderült, hogy a törmelék infravörös sugárzásának erőssége 10%-kot nőtt, ami arra utal, hogy a por most azért melegebb, mert nemrég ütközés történhetett. Egy ehhez hasonló jelenség következményeként születhetett a Föld körül keringő Hold is.

(Forrás: csillagaszat.hu)


Tetszik az oldalunk? Kérlek lájkolj! Köszönjük!

Szólj hozzá

Az e-mail cím nem publikus.Kötelező kitölteni *

*