Látványos felvételek a NASA Wide-field Infrared Survey Explorer elmúlt évtizedéből.

A NASA 2009. december 14-én állította Föld körüli pályára a Wide-field Infrared Survey Explorer (WISE) elnevezésű űreszközt, aminek elsődleges asztrofizikai küldetése a galaxisok, csillagok, aszteroidák és üstökösök tanulmányozása volt a teljes égbolt infravörös hullámhosszon való megfigyelésével.

A WISE 2011 februárjára teljesítette a munkáját, ezért 2013-ig hibernálták, ám akkor NEOWISE néven új feladatot kapott, ami a földközeli objektumok azonosítása, populációik jellemzése, valamint a messzebb található aszteroidák, üstökösök méretének és összetételének vizsgálata volt.

Íme néhány látványos kép az űreszköz immár több, mint tíz éve tartó munkájából!A legfényesebb galaxis: A WISE fedezte fel a legfényesebb, megerősített galaxist, aminek azonosítója a WISE J224607.55-052634.9. A Nap luminozitásánál 350 billiószor (350×1012) fényesebb galaxisról a chilei Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) sorozatos megfigyelése alkotott illusztrációt, amin három kisebb galaxisból por áramlik a központi, elképesztő fényességű galaxisra.

A kutatók szerint ebből az következik, hogy a galaxis bekebelezi a kisebb szomszédait, ezért nagyon valószínű, hogy ez hozzájárul az utánozhatatlan fényességéhez. Az űreszköz azok között a ritka objektumok között fedezte fel a galaxist, amelyek csak a leghosszabb szélességű infravörös sávjain mérhetőek.Klotho és Lina: A fenti WISE-felvételen látható narancssárga pontok által alkotott láncolat két legfényesebb pontja ahhoz a két aszteroidához (Klotho és Lina) tartozik, amelyek a Mars és a Jupiter között található fő aszteroidaövben keringenek. A kép hátterében kisebb, távolabbi aszteroidák haladnak át.Óriási fekete lyukak milliói: A Wise több, mint 10 milliárd fényévnyi távolságban, a teljes égbolton szétszórva, több tízmillió, aktívan táplálkozó, szupernagytömegű fekete lyukat fedezett fel. A fenti képen narancssárga körökkel kiemelt részek azokat a területeket jelzik, amelyeket a WISE azonosított, míg a két nagyobb, ráközelített felvétel a Hubble-űrtávcsőnek köszönhető.

Mivel az akkretáló fekete lyukak felmelegítik a csillagközi port, ami emiatt infravörös fényben kezd sugározni, ezért a WISE könnyedén fel tudja fedezni. A kék körökkel azokat a fekete lyukakat jelzik, amelyeket látható fényben mérő berendezésekkel találtak, ám az esetek többségében a por elfedi a látható fényt.

65P/Gunn-üstökös: A narválra emlékeztető forma igazából egy üstökös, ami a 65P/Gunn jelet kapta, és 6,8 éves ciklussal kering a Nap körül. Az üstökösök a Naprendszer keletkezésének időszakából hátramaradt porból és jégből álló golyóbisok, amiket piszkos hógolyókként is szoktak nevezni.

A Naphoz közeledve a golyóbisok felmelegednek, a felszínükből por és gáz száll fel, amelyeket aztán a napszél hosszú, káprázatos csóva formájában fúj az üstökösök mögé. A mag előtti kardra emlékeztető formát azok a porszemcsék alkotják, amelyeket a korábbi keringései alkalmával hagyott hátra a 65P/Gunn.A Föld saját trójai aszteroidája: Azokat az objektumokat nevezik trójai aszteroidáknak, amelyek egy bolygóval azonos pályán, előtte vagy mögötte, keringenek a Nap körül. A kutatók a Jupiter, a Neptunusz és a Mars körül már fedeztek fel trójai aszteroidát, de az első, és máig egyetlen, a Föld pályáján mozgó trójai aszteroidát, a 2010 TK7-et, a NEOWISE találta.

A fenti képen szürke színnel látható az aszteroida, ami négyszáz évenként a Föld felett, vagy alatt mozog. A pályáját zöld szín jelzi, míg a Föld Nap körüli pályáját kék pöttyök rajzolják ki.

(Forrás: csillagaszat.hu)