Bárhol a világon megtalálható a blob, avagy a massza.A Föld élővilága tele van érdekesebbnél érdekesebb példányokkal, de mind közül a legnagyobb tudományos rejtély a Physarum polycephalum, avagy hétköznapi nevén blob, a massza, ami nem növény, nem állat és nem gomba, de már kilencszáz fajtáját azonosították. Az is kiderült róla, hogy minden kontinensen megtalálható, a színe sárgás, a kiterjedése folyamatosan változik.

A kinézetéről leginkább a paca juthat az ember eszébe, ugyanis nincs látható feje, szeme, agya és végtagjai, de ennek ellenére érzékeli a fényt, táplálkozik, szaporodik és gondolkodni is képes. Mindezek után érthető, hogy a hétköznapi nevét, miért egy 1958-as horrorfilm ihlette.

A blob leginkább egy hatalmas sejt, aminek nincs agya és hiányoznak a szervei, mégis bizonyított tény, hogy amikor két különböző egyed találkozik, akkor átadják egymásnak a tudásukat. Szétválás után viszik magukkal azokat az információkat, amelyeket az egyesülés során szereztek egymástól.

Miután a tudósok Petri-csészékben kitenyésztették a példányokat, kísérletezni kezdtek. A vizsgálat abból állt, hogy a mozgó állatok útjába veszélyesnek látszó, de valójában ártalmatlan anyagot, például sót, helyeztek.

Az egyedek elindultak a són túl található táplálékért, de a só láttán lelassultak. Amikor átkeltek azon, rájöttek, hogy a só nem árt nekik. Ezt követően a tudósok olyan példányokkal párosították őket, amelyek még nem tudták, hogy a só veszélytelen.

A kétezer darab blob mindegyike átadta a tudását a többieknek, még úgy is, hogy egy példány három vagy négy tapasztalatlan társával egyesült. A mikroszkóp alatt megfigyelhető volt az újonnan létrejött csatorna, amin keresztül az egyesült állatok információt cseréltek.

Ugyanezzel a módszerrel osztották meg egymással a táplálék térbeli elhelyezkedését és az ahhoz vezető legrövidebb, leglogikusabb utat is.

A különleges élőlény elsősorban az erdők talaján él, mintha csak egy penészfolt lenne egy kövön vagy egy szemétkupacon. A mérete néhány négyzetcentimétertől több négyzetméterig terjedhet. Nincs helyhez kötve. A helyváltoztatásra óránként egy centiméteres sebességgel képes. Nincs szeme, de érzékeli a fényt, ahogy azt is, ha táplálék közelébe kerül.

A természetes élőhelyén gombákkal és baktériumokkal táplálkozik, de laboratóriumi körülmények között a zablisztet is szívesen fogyasztotta. Ezért a táplálékért akadályokon és labirintusokon is képes volt keresztülmenni.

Ez a kísérlet azzal kezdődött, hogy a kutatók lemodellezték Tokiót és a körülötte található 36 várost, majd mindenhova kis zablisztkupacokat helyeztek el. A lény Tokió vonatrendszerét követve nyúlt ki és ágazott szét a ragacsos csápjaival, zseniálisan összekötve a táplálékforrásokat.

Blob rengeteg izgalmas és érthetetlen meglepetést okozott a tudósoknak. Ilyen különös dolog a neme is. Az emberek esetében a nemet a spermium által hordozott X- vagy Y és a petesejt X-kromoszómái határozzák meg, vagyis az új sejt XY-kombináció esetén fiú, XX-kombinációnál pedig lány lesz.

A blob esetében ez némileg másképp történik, ugyanis nem kettő, hanem három nemi kromoszómája van, aminek 720 kombinációja alakulhat ki. Abban az esetben, ha két lény találkozása sikeres volt, mert kompatibilis génkészlettel rendelkeztek, akkor a massza nagy kiterjedésű telepeket hozhat létre.

Elpusztítani szinte lehetetlen, köszönhetően a csodás megújuló képességének. Ha félbevágják, nem probléma, ahogy a nagy szárazság sem okoz neki gondot, ugyanis akkor addig alvó üzemmódba kerül, amíg a körülmények nem teszik lehetővé, hogy újra aktívabb legyen. A blob még ekkor is megőrzi a korábban szerzett tudását.

Blob még napjainkban is az egyik legnagyobb tudományos rejtély, aminek megfejtésén folyamatosan dolgoznak a kutatók, akiknek célja nemcsak az, hogy minél jobban megismerjék az élőlényt, hanem az is, hogy a massza segíthet-e az erdei talajok megtisztításában, vagy egy újfajta antibiotikum kifejlesztésében.

(Forrás: divany.hu)