Sok érdekesség derült ki a világ történelméről a közelmúltban.
Színház a Jeruzsálem falainál: 2017-ben, Jeruzsálem óvárosában találtak rá izraeli régészek egy ókori római épületre, aminek struktúrája színházra hasonlít, de azoknál kisebb, csak 200 férőhelyes. Mivel néhány lépcsőfokot nem faragtak ki benne, ezért talán koncerteket tartottak a befejezetlennek tűnő építményben. A régészek szerint a rómaiak a Bar Kohba-felkelés idején hagyták félbe a munkát.
A szaud-i kapuk: 2017-ben, Szaúd-Arábia vulkanikus területén, Harrat Hajbárban találtak rá a régészek a nagyjából 400 furcsa kőalakzatra, amiket „kapuknak” neveztek el, mert felülről nézve karámajtóknak tűnnek.
A tudósok még nem jöttek rá, hogy milyen célt szolgálhattak, de azt feltételezik, hogy a kapuk a térség legősibb ember alkotta építményei lehetnek, a koruk pedig akár 7000 év is lehet.
Singleton elveszett kastélya: 2017-ben az észak-írországi County Down-ban találtak rá a régészek egy Norman-korból származó, nyolc évszázaddal ezelőtt épült kastély nyomaira. A kutatók szerint a norman Robert de Singleton 1333-ban élhetett a XII. században épült kastélyban, aminek a szerkezete kitűnő állapotban van.
A Gegharot Okkult Center: 2003 és 2011 között három szentélyt és egy erődöt tártak fel a régészek Gegharotban. A nagyjából 3300 éves építmények mindegyike egy agyag-medencével ellátott szobából állt.
A régészek szerint Gegharotban egyszerre három különböző jóslási technika létezett. Találtak például szarvasmarháktól, kecskéktől, juhoktól származó, kiégetett csülköket, amikbe különféle jeleket véstek, ami arra utalhat, hogy csontokból való jóslásra használták őket. Emellett előkerültek olyan tárgyak, amik köveken megjelenő gyertyalángból való jóslásra utaltak. A harmadik a lisztből való jóslás, az aleuromancia lehetett.
Vár a tó alatt: Egy elfeledett város maradványaira bukkant rá Tahsin Ceylan és csapata 2017-ben. Az időszámításunk előtti VIII. és VII. század között épített erődítmény falai a Van tartományban lévő Van-tó alól kerültek elő.
A régészek szerint a falak egy olyan háromezer éves erődítmény részei voltak, amit Urartu lakói emelhettek. A Van Birodalomban található krátertó régen sokkal alacsonyabban volt, de az elmúlt évezredekben több száz métert emelkedett a vízszint.
A Palpa Orka: A Peru déli részén található Nazca-sivatagban több ősi geoglifa található. 2017-ben egy újabb ábrát, egy orkát, avagy kardszárnyú delfint találtak a régészek. A nagyjából 61 méter hosszú geoglifán végzett talajvizsgálatok eredménye szerint időszámításunk előtt 200-ban készíthették úgynevezett „negatív domborműkét”.
Nazca piramis: Az olasz kutatók akkor bukkantak rá egy hatalmas méretű piramisra, amikor azokat a speciális műholdképeket vizsgálták, amelyek a Nazca sivatag mentén lévő folyóvölgyről készültek.
A technológia lehetővé tette, hogy több rétegnyi föld és szikla alatt felfedezzék az ősi perui piramis maradványait Cahuachi sivatagban, ami az időszámításunk előtti I. és az időszámításunk szerinti V. század között a virágzó Nazca-kultúra egyik központjának számított.
Időszámításunk szerinti 300 és 350 között két természeti katasztrófa, egy hatalmas árvíz és egy pusztító földrengés pusztított a térségben, ezért Cahuachi elvesztette a szent erejét. Még mielőtt a helyiek elhagyták volna a várost, az építményeiket lepecsételték és sivatagi homokkal betemették.
(Forrás: noiportal.hu)
Legutóbbi hozzászólások