Többségében ijesztő kutatási eredmények születtek a tavaly.földJogunk van az élhető környezethez: 2018-ban több olyan bírósági ügyről is hallhattunk, amelyek esetében az emberek ipari cégeket pereltek be az általuk okozott környezeti károk miatt. Az egyik persorozat esetében városok, kormányok és helyi önkormányzatok szálltak szembe bizonyos olajtársaságokkal, mert azok tevékenysége miatt, a klímaváltozás következményeként, megemelkedett a tengerszint, ami veszélybe sodorta az adott terület lakosságának életét.

Ezek a bírósági ügyek olyan olyan alapvető kérdéseket vetnek fel, mint például azt, hogy mennyire van jogunk egy élhető, biztonságos bolygóhoz.

Az élet szó szerint nehéz: Tavaly a tudósok megmérték a világ összes élőlényét, a baktériumoktól kezdve az embereken át a növényekig. Kiderült, hogy a bolygón élő baktériumok összessége 1100-szor annyit nyom, mint az emberiség együttvéve.

Ugyanebből a mérésből derült ki, hogy napjainkban hetedannyi szárazföldi emlősállat él a Földön, mint akkor, amikor az emberek még nem kezdtek ipari tevékenységekbe.

A klímaváltozás aggasztóbb, mint gondoltuk: A szakemberek szerint a következő évszázad elején a Föld átlaghőmérséklete 4 fokot emelkedik a mostanihoz képest, ezért a XXII. században az emberiségnek egy sor természeti katasztrófával, árvizekkel, járványokkal és az éhínséggel kell majd szembenéznie.

Kihalnak fajok, de újak is megjelennek: A WWF statisztikái szerint a különböző gerinces állatfajok (emlősök, madarak, hüllők, halak, kétéltűek) egyedszáma hatvan százalékkal csökkent. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan újabb és újabb fajokat fedeznek fel a szakemberek. Tavaly például Madagaszkáron találtak egy korábban nem ismert békafajt.

Az is kiderült, hogy az emberek környezetre gyakorolt hatása mennyire nagy hatást gyakorol a különböző állatpopulációkra is. Ausztrál tudósok arra jöttek rá, hogy a tengeri teknősfaj esetében a nőstények újszülöttjeinek egyed száma most már 116:1 arányban üti a hímekét.

A szakemberek szerint ennek oka az, hogy a környezet hőmérséklete alapvetően befolyásolja a tojásban fejlődő utódok nemét, tehát valószínű, hogy a globális felmelegedés miatt jelennek meg olyan látványos anomáliák, amilyenek a tengeri teknősfaj esetében is.

Riasztó mennyiségben pusztulnak a békák: 2018-ban kiderült, hogy ijesztő mértékben pusztulnak világszerte a békák és az egyéb kétéltűek. A tömeges halálozás oka a Batrachochytrium dendrobatidis nevű kitridgomba fertőzése, ami az állatok bőrén megjelenve szétterjed, és mintegy belülről emészti fel a kétéltűeket. A korábban soha nem látott méretű járvány legfőbb oka a békák kereskedelmi célú értékesítése.

Tíz évünk van rá, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát: A 2015-ös klímaegyezmény célja az, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedését 1,5 Celsius-fok alatt tartsák az iparosodás előtti szinthez képest.

A jelenlegi helyzet azonban nem ad okot a reményre, ugyanis 2018-ban rekordot döntött az éves szén-dioxid-kibocsátás szintje, ráadásul az emberiség egyre több energiát fogyaszt világszerte.

A műanyag még sokkal rosszabb, mint hittük: 2018-ban egy vemhes ámbráscet vetődött partra Szardínia szigeténél. Az állat gyomrában húsz kiló műanyagot találtak, ami emésztőrendszeri sokkot okozott nála. A Fülöp-szigeteknél egy fiatal Cuvier-féle csőrőscet gyomrában 40 kiló műanyag volt.

A szakemberek szerint évente a gízai piramis méretének megfelelő mennyiségű műanyaghulladék kerül a tengerekbe, óceánokba, ezzel szörnyű károkat okozva a helyi élővilágban. Az is kiderült, hogy a kidobott műanyagnak átlagosan csak kilenc százalékát hasznosítjuk újra.

(Forrás: divany.hu)