2017 kutatásai, amelyeknek látszólag semmi értelme se volt.
A folyékony macska esete: Marc-Antoine Fardin arra volt kíváncsi 2017-ben, hogy a macskák képesek-e felvenni a folyékony halmazállapotú anyagok tulajdonságait. Fardin fejében akkor fogalmazódott meg a kérdés, amikor az interneten meglátta azokat a fotókat, amelyeken a macskák a leglehetetlenebb testhelyzetbe rendeződtek.
A matematikai és reológiai módszerekkel, az úgynevezett Deborah-szám segítségével végzett kutatás eredményéből kiderült, hogy a macskák képesek felvenni a folyékony anyagokhoz hasonló tulajdonságokat, sőt, a fiatal, mozgékony macskák hosszabb ideig megőrzik az alakjukat, mint az öregebb, lustább társaik.
A kávéivás biztonságos oldala: Jiwon Jesse Han kutató rájött, hogy a kezeink frekvenciájához van köze annak, hogy gyakran kiöntjük a kávét. Amennyiben ez a frekvencia egybeesik a kávé rezgési frekvenciájával, akkor rezonancia keletkezik.
Annak érdekében, hogy a kávé ne löttyenjen ki, meg kell szüntetni a rezonanciát azzal, hogy megváltoztatjuk a pohár rezonanciatulajdonságait vagy a folyadékot. Erre a hátrafelé sétálás a legegyszerűbb módszer.
A fókaürüléket csemegéző sirályok rosszul céloznak: A Georgia Egyetem kutatói tudományos kísérletek során kiderítették, hogy Chilében a sirályok túlságosan közelről akarják elcsipegetni a férgekkel teli fókaürüléket, aminek eredménye, hogy a fókák feneke besebesedik. A kutatók korábban azt feltételezették, hogy a sebeket bakteriális fertőzés eredményei, de most már tudjuk, hogy a falánk sirályok okozzák a fókák sérüléseit.
A világ legkisebb fidget spinnere: Semmi gyakorlati haszna az emberi hajszálnál is keskenyebb fidget spinnernek, de arra jó volt, hogy az Oak Ridge Nemzeti Laboratórium Nanofázisú Anyagtudományok Központjának kutatói ezzel demonstrálják, hogy az ultramodern eszközökkel mennyi mindent kutathatnak.
A 12 ezer éves benépesítés: Claudius Gros, a frankfurti Goethe Egyetem kutató azzal a gondolattal játszott el, hogy szándékosan kellene benépesíteni az életre alkalmas, de egyelőre lakatlan bolygókat.
Gros arra a megállapításra jutott, hogy a Breakthrough Starshot technológia segítségével egy 1,5 tonnás jármű esetében 50 kilométer széles vitorlákkal kell számolni, amennyiben megfelelően szeretnénk fékezni az életet cipelő járművet egy bolygónál.
Ez a szerkezet 12 ezer év alatt érne el a Gros által kijelölt legközelebbi célponthoz, ami a Földtől 40 fényévnyire található TRAPPIST-1 csillagrendszert.
A birka, aki kívülről fújja a celebeket: A Cambridge-i Egyetem kutatói arra képeztek ki birkákat, hogy azok kizárólag fényképekről ismerjék fel a különböző celebek arcát. Az állatok annyira jól teljesítettek a feladatot, hogy több oldalról és szögből is képesek voltak felismerni a sztárokat.
A kísérletek egyébként annyira jól sikerültek, hogy kiderült, a birkák arcfelismerő képessége a főemlősökéhez és az emberékéhez hasonló.
A fontos cipőfűző-kérdés: A Kaliforniai Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak 2017-ben, hogy miért lazulnak ki a csomók a cipőfűzőkön. A kutatás eredményéből kiderült, hogy az eddig feltételezettnél sokkal nagyobb erőhatást fejt ki a séta és a futás a cipőfűzőkre, ezért a csomók először lazulni kezdenek, majd a hurkok mozgása miatt teljesen kioldódnak.
A Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a cipőfűzőkre hatalmas gravitációs erő, nagyjából 7 G hat. Ez a gravitációs erő magasabb, mint a világ legkomolyabb hullámvasútján tapasztalható, ami 6,3 G.
(Forrás: 24.hu)
Legutóbbi hozzászólások