Kilenc példa, ami bizonyítja, hogy bármikor megváltozhat az, amit a tanórákon hallottunk, ezért a tanulmányok befejezése után is érdemes figyelemmel kísérni a tudományos híreket!
Éltek egy időben ősemberek és dinoszauruszok: 2012-ben az őslénykutató Otis E. Kline a mai Dawson megye területén talált egy Triceratops-szarvra, amiről kiderült, hogy egy 33.500 évvel ezelőtt élt állathoz tartozhatott. Ez kétségbe vonja azt, hogy a dinoszauruszok 65,5 millió évvel ezelőtt kihaltak, tehát az ősemberek és a dinoszauruszok élhettek ugyanabban az időben.
Gigászi kőgolyók Costa Ricában: A tökéletesen gömbölyű golyók különféle anyagokból készült: mészkőből, homokkőből és magmás kőzetből. A titokzatos kőgolyók egyenként 16 tonnát nyomnak. A földön való elhelyezkedésükkel különböző formákat rajzolnak ki. Az, hogy mire használták ezeket, senki sem tudja.
Lehet, hogy Amerikát a rómaiak fedezték fel: 1933-ban, Mexikóban, egy régi épület alatt találtak egy apró fejszobrot. A lelet egyáltalán nem hasonlít azokra a műalkotásokra, amelyek akkoriban Mexikóban készültek, ugyanis a szobor arcvonásai megegyeztek az időszámításunk előtti II. században készült római műalkotások jellegzetes vonásaival.
A Rio de Janeiro közelében található Guanabarai-öbölben egy III. századi római vázagyűjtemény utalt arra, hogy Amerikát jóval Kolombusz előtt felfedezték a rómaiak.
Élet a Marson: A tudósok rájöttek, hogy a vörös bolygó felszínét régen egy óriási óceán boríthatta. A műholdak és a marsjárók adatai azt támasztják alá, hogy egykor a Marson magas lehetett a felszíni hőmérséklet, tehát elképzelhető, hogy több millió évvel ezelőtt volt ott élet.
A legendás Atlantiszból származó fémrudak: A búvár Franco Cassarino a szicíliai Gela partjainál talált rá egy 2600 éves hajóroncsra, ami alatt 39 darab fémrúd hevert. A szakértőknek sikerült bebizonyítaniuk, hogy az öntvényeket orichalcumból készítették. Platóntól tudjuk, hogy az orichalcum nagyon értékes anyag volt, és a legendás Atlantisz területén volt fellelhető.
Régi művészi alkotások alapján elképzelhető, hogy Amerikát az ázsiaiak fedezték fel: A tudósok olyan faragott kőrajzokat találtak, amelyek az Amerikai Egyesült Államok tagállamait ábrázolták. Némelyik leleten ősi kínai szöveg is szerepelt. A kutatók ebből arra következtetnek, hogy a mai USA északi területén már az időszámításunk előtt 1300 környékén megjelentek az ázsiai népcsoportok.
A súlyemelés eredete: Sokan azt hiszik, hogy az 1950-es években, Amerikában született meg a súlyemelés, ám a sportág eredete a görög és a római időkig nyúlik vissza. Ezt bizonyítja, hogy Krotóni Milón, a híres görög birkózó nagyszerű képességekkel és elképesztő erővel rendelkezett.
A legenda szerint Milón egy nap felkapott egy kisebb borjút, és átvetette a vállán. Ezt minden nap újra és újra megtette addig, amíg a borjúból kifejlett bika nem lett. Sokan biztosak abban, hogy ez a történet utal a mai erőemelés elődjére.
Az ismert helyszíneken kívül hol épültek még piramisok: 2015-ben az amatőr régész, Semir Osmanagić elképesztő felfedezést tett Boszniában, ahol olyan piramisokat talált, amelyeket jóval a gízai társai előtt építhettek.
A világ legnevesebb tudósai kételkedtek a felfedezésben, amit áltudományosnak tartottak, ugyanis az ő meggyőződésük az, hogy a Visočica-hegy természeti képződmény. Az még nyitott kérdés, hogy kinek van igaza.
Az Antarktisz egykor trópusi édenkert volt: A Déli-sark ma a Föld egyik leghidegebb pontja, aminek 98 százalékát jégréteg borítja, mégis a tudósok szerint 50 millió évvel ezelőtt Antarktisz egy trópusi sziget lehetett.
Ezt bizonyítja, hogy a területen olyan hőtűrő növényeket találtak, mint a majomkenyérfák és a páfrányok. Emellett egy ichtioszaurusz (egy halhoz hasonló őskori hüllő) megkövült maradványaira is ráakadt a tudósok. Ez azért fontos, mert az ichtioszaurusz kizárólag meleg éghajlaton élt.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Legutóbbi hozzászólások