Genetikailag módosított állatok.egérFrankenstein története sokáig csak egy fikció volt, de a modern tudomány képes arra, hogy a tudósok istent játszhassanak, hiszen nem egyszer hallhatunk olyan híreket, amelyek genetikailag módosított állatokról szól, az pedig csak idő kérdése, hogy mikor kezdenek el az embereken is kísérletezni.

A genetikai módosítással évtizedek óta foglalkoznak a kutatók, akik általában van valamilyen céljuk a munkájukkal, ám olykor igazár furcsa állatok születnek a kísérletek eredményeként.

GMO lazac: Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egyszer a jövőben genetikailag módosított állatokat fogunk fogyasztani. Erre példa az a lazac, amiben olyan gén található, amelytől gyorsabban nő. Ezeket a törekvéseket célzó kísérletezgetés még nagyon gyerekcipőben jár.

Pókháló kecsketejből: Kanadából származnak azok a genetikailag módosított kecskék, amelyeknek a tejében előfordul ugyanaz az anyag, amiből a pókháló készül. A tudósok ezt úgy érték el, hogy a keresztes pók egyik génjét beültették a nigériai törpekecskékbe.

A szálakhoz szükséges protein a tejjel együtt kiválasztódik. A tejből kinyert hálónak van értelme, hiszen az orvostudományban használják, például a szemsérülések varrataihoz használt hajszálvékony cérnához.

Kicsi disznó, házikedvencnek: Ha a tudományon múlik, akkor elképzelhető, hogy hamarosan genetikailag módosított háziállatokat szeretgethetünk. A kínai tudósok a disznók génjeit módosították azért, hogy kereskedelmi forgalomba hozzák őket, és háziállatnak eladják. Ebből is látszik, hogy minden csak attól függ, hogy van-e rá kereslet.

Extra izmos disznók: Az elmúlt néhány évben a kutatók rájöttek, hogy hogyan tudják minél könnyebben és pontosabban módosítani a géneket. A dél-koreai tudósok fogták ezt a tudást, és olyan disznókat fejlesztettek ki, amelyek extra izmokat növesztettek.

A tudósok csupán egy kicsit módosítottak az állatok génjein, ahelyett, hogy más fajból kiemelt genetikai információt ültettek volna a disznókba. A dél-koreaiak nem titkolták, hogy nem a húsuk, hanem a spermájuk miatt volt szükség az állatok átalakítására.

Dolly a birka: 1996-ban a brit tudósok elsőként keltettek életre klónozott birkát, akinek a Dolly nevet adták. A birka nukleáris transzferrel jött létre, majd hat évvel később, tüdőelégtelenségben elpusztult.

Fluoreszkáló egerek: Caltechnél 2002-ben hoztak létre olyan egereket, amelyek világítottak a sötétben. Ezt az állatok szőrtüszőibe helyezett medúzagének tették lehetővé. A tudósoknak az volt a célja az eljárással, hogy visszaadják a megőszült haj eredeti árnyalatát. 2002 óta több állatnál (macskáknál, halaknál, disznóknál) sikerült elérni, hogy fluoreszkáljanak.

Kevesebbet pukizó tehenek: A kanadai egyetem kutatói megtalálták azt a baktériumot, amely a metánt termeli, majd 2009-ben olyan teheneket hoztak létre, amelyek 25 százalékkal kevesebb gázt eregetnek, mint a többi példány.

A kutatók nemes célt szolgáltak, ugyanis az a metán, ami a tehenekből kijön, az egyik legnagyobb veszélyt jelenti az üvegházhatásra, tehát ez az egyik legfőbb okozója a globális felmelegedésnek.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)