Régészeti rejtélyek

Titokzatos leletek adták fel a leckét a kutatóknak és a történészeknek.A Jordán fal: Egy brit diplomata fedezte fel 1948-ban a „Jordán falat” („Khatt Shebib”). A 150 kilométer hosszú és nagyjából 100 toronymaradvány még ma is komoly rejtély, mert a kutatóknak fogalma sincs, hogy kit vagy mit kellett távol tartania az építménynek, ami még fénykorában is szűk lehetett a barbár hordák ellen.Az üres város: A 4500 éves, téglavető Indus-völgyi civilizáció lehet az egyetlen, amely Harappa és Mohenjo Daro romjait maga mögött hagyta. A nép 100 éven át fejlődött, Mezopotámiával kereskedett, és fejlett várostervezéssel rendelkezett. A város gazdag volt, emiatt érthetetlen, hogy hogyan halhatott ki a kereskedelmi csomópont.Az alaszkai műtárgy: Az őskori klímaváltozást kutatta a University of Colorado 2011-es kutatócsoportja az 1000 éves eszkimó településen álló Cape Espenbergben. A nem várt lelet századokkal idősebb, mint maga a település, ahol találták. Az objektum egy apró övcsatra hasonlító bronz tárgy, amit öntőformában készíthettek.

Ha a kutatóknak igaza van, akkor ez az egyetlen olyan lelet, amely Alaszka területén bronzból készült. A törött csathoz egy bőrszíj is tartozott. Ezt időszámításunk után 600-ra datálta a radiokarbonos vizsgálat. Mivel Alaszkában nem dolgoztak bronzzal, ezért a tárgy az Újvilágból érkezhetett ide.A Golán-szerkezet: 1967-ben fedezték fel a Közel-Keleten a Golán-fennsík ősi, kőből készült alkotását. A Szíria és Izrael közötti területen található körszerkezetű létesítményen még folynak a kutatások.

Az öt misztikus körből a legkülső 152 méter széles, és nagyjából 5000 éves. A labirintus-szerű kialakítás 40,000 tonna bazaltkő-rakásból áll. A közepén egy temetkezési kamrát találtak, amelyet valószínűleg az asztrológiai számítások miatt alakítottak ki pont ott.Rejtélyes érmék: 2016-ban, egy Japán vár ásatásán került elő tíz érme, amiről az okinawai régészek eleinte azt hitték, hogy a második világháború amerikai katonái által elrejtett egycentesek. Később azt feltételezték, hogy olyan ősi veretek, amelyek időszámításunk után 300-400 körül készültek. Mivel az érméken római figurák és betűk láthatóak, emiatt a második elmélet se állja meg a helyét.A karakizi oroszlán: 2001-ben értesítette egy karakizi török lakos a tudósokat, hogy talált egy ősi kőbányát, aminek a vizsgálata során előkerült egy mérethű, gránitból készült oroszlán. A 3200 éves műalkotásról kiderült, hogy a Hettita Birodalomhoz tartozik. A legvalószínűbb az, hogy emlékműnek szánták az alkotásokat.A jeruzsálemi „V” betűk: Jeruzsálem keleti részén fedezték fel a legősibb alapkőből formált település helységeit. A mészkőaljzatba vésett tökéletes „V” barázda 5 méter mély és 50 centi hosszú.A kőnyelvű Briton: A III. és a IV. század bizarr temetési szertartásának helyszíne lehetett Northamptonshire, ahol 1991-ben találtak egy sírt, amelyben arccal lefelé, szájában a nyelve helyett kővel, eltemetett csontvázat fedeztek fel a régészek.A dán spirálok: Az amatőr régészek és kutatók arra vágynak, hogy megtalálják a „Nagy Leletet”. Ez két dán férfinak sikerült, amikor fémérzékelőkkel aranyat kerestek. A 4 nagyobb darab aranygyűrű láttán, a szakértők egyetértettek abban, hogy tovább ásatásokat kell végezni Boeslunde mezején.

A régészek időszámításunk előtti 700 és 900 közötti aranymaradványokra bukkantak, valamint több lelet is előkerült, így például a hajvastagságú arany spirálokat, amelyek 2,5 cm hosszúak, és legalább 2000-szer megcsavartak őket, mintha göndöríteni akarták volna. A valószínűleg póthajként használt arany spirálok mellett, szőrmét és fa ereklyék is előkerültek. Mindez egy pazar dobozban lehetett eltemetve.A trükkös korsó: Miután összeillesztették a 180 darabra tört objektumot, kiderült, hogy direkt lyukas, tehát az szinte biztos, hogy nem ételt vagy folyadékot tároltak benne. Az Ontariói Régészeti Múzeum munkatársai tanácsot kértek a római kori fazekasság szakértőitől, de még ők sem ismerték fel az edényt.