A történelem és a tudomány is bebizonyította, hogy a zsenialitás és az őrültség közel jár egymáshoz.
Arisztotelész nem végzett neurológiai vizsgálatokat, mégis kijelentette, hogy „sosem létezett még zseni az őrültség árnyalata nélkül”, ebben pedig nem tévedett az ókori görög filozófus, hiszen napjainkban a tudomány és a történelem is igazolja, hogy a zsenialitás és az őrület gyakran kéz a kézben jár.
Elég csak néhány festőre gondolnunk, akiknek a csodás festményei alapján állapították meg a kutatók, hogy milyen mentális problémákban szenvedhetett a művész, de emellett több neurológiai kutatás is bizonyítja, hogy néhány zseni elmeállapota nem volt éppen kielégítő.
A történelem, de a közel múlt is szállít nekünk néhány példát az őrült zsenialitásra.
Csáth Géza: Igazi tehetség volt az orvosból lett író, aki fiatalkora óta lelkesedett a festészetért. 14 éves korában megfogalmazta az első zenekritikáját. Nyolcadikos gimnazistaként megírta A kályha című novelláját. Később orvosi egyetemet végzett, és pszichiátriai betegekkel kezdett foglalkozni.
A háború után Csáth Gézát többször kezelték a morfiumfüggősége és a gyenge idegei miatt. Egyszer beutalták a bajai kórházba, ahonnan megszökött, és megölte a feleségét, Jónás Olgát. A gyilkosság után nagy adag morfiumot vett be, ám egy szerb katonaorvos megmentette az életét.
Nem sokkal később Csáth Géza újra megpróbálkozott az öngyilkossággal. Amikor a szabadkai kórházból is megszökött, akkor feltartóztatták a szerb demarkációs vonalnál, ahol hiába könyörgött a katonáknak, hogy inkább lőjék agyon, de ne vigyék vissza a kórházba. Mivel a katonák nem tettek eleget a kérésnek, ezért Csáth Géza bevette a magánál tartott mérget, és meghalt.
Vincent van Gogh: A tudósokat a mai napig nagyon érdekli, hogy a saját fülét levágó festőnek milyen volt az elmeállapota. Ennek köszönhető, hogy eddig több, mint 150 diagnózist sikerült felállítani Vincent van Gogh mentális egészségét illetően.
Az abszintkedvelő művész orvosai anno epilepsziát állapítottak meg, de mára ennél valószínűbb az, hogy bipoláris zavarban és a belső fület érintő, Meniére-betegségben szenvedhetett. Egyes feljegyzések szerint a festő arra panaszkodott a fivérének, hogy nem lát rendesen.
A látásproblémákat zöld hályog okozhatta. A feltételezések szerint Vincent van Gogh imádta a színeket, ezért nem tudta elfogadni azt, hogy megvakulhat. A festő egy revolverrel lőtt mellbe magát.
Prince: Egyes hírforrások azt állítják, hogy Prince különféle nyugtatókkal próbálta az irányítása alatt tartani a bénító lámpalázát és a tömegtől való iszonyát. A zenész emellett rettegett az orvosoktól, ezért fájdalomcsillapítóval igyekezett orvosolni a problémáit.
Kiskorában Prince többször kapott epilepsziás rohamot. A popzene egyik sztárjának illegális gyógyszerésze elárulta, hogy a zenész már a nyolcvanas évek óta súlyos gyógyszerfüggő volt.
Ernest Hemingway: A karrierje csúcsán járt a Nobel-díjas regényíró, amikor 1961-ben öngyilkos lett. Az öngyilkosság hátterében testi sérüléseket, személyiségzavart, alkotói válságot, eladósodást és mániás depressziót sejtenek.
A regényíró 17 évesen otthagyta az iskolát, hogy újságírónak, majd katonának álljon. A katonaságban átélt tragédiák a fizikai és a mentális egészségének is árthattak. Hemingway családjában több öngyilkosság történt.
(Forrás: life.hu)
Legutóbbi hozzászólások