Harry Potterrel kapcsolatos perek.Willy, a varázsló: 2009-ben, tizenkét évvel Adrian Jacobs halála után az örökösök beperelték Rowlingot, akit azzal vádoltak, hogy sok mindent ellopott a Willy, a varázsló című történetből a tűz serlege című regényéhez, így például egy varázslóversenyt, ahol a résztvevők feladata az volt, hogy mentsenek ki egy túszt a félig ember, félig állat lény fogságából. A Harry Potterben sellők szerepeltek, míg a Willy-ben kenguru kentaurok. A per eredménytelenül zárult.
Asda vs. Bloomsbury: Amikor az Asda szupermarket-lánc úgy döntött, hogy a rájuk bízott 500 ezer példányt nem 17.99 dolláros áron, hanem 8.97 dollárért fogják árulni, mert szerintük a Bloomsbury kiadó „váltságdíjat fizettet a gyerekekkel”.
A vád miatt a kiadó azzal fenyegette meg a szupermarket-láncot, hogy beperli rágalmazásért, majd a megjelenés közeledtével a Bloomsbury törölte az Asda megrendelését, a 38 ezer fontos kifizetetlen számlára hivatkozva.
Erre az Asda azzal vágott vissza, hogy a kiadó 122 ezer fonttal tartózik nekik, ám két nappal a megjelenés előtt az Asda sajtónyilatkozatban kért elnézést a korábbi kijelentéseiért. A két cég kibékült.
Az olvasás joga: Kanadában egy véletlen folytán a hivatalos megjelenés előtt adtak el 14 darabot a Harry Potter és a Félvér herceg című könyvből. Rowling és az ügyvédei nem hagyták annyiban a dolgot, és elérték, hogy a British Columbia állam legfelsőbb bírósága rendeletben tiltsa meg az idejekorán megszerezett könyvek elolvasását, eladását, másoknak való megmutatását.
Az egyik fél azzal érvelt, hogy a könyv olyan, mint egy személyes napló, aminek elolvasását a szerző nem engedélyezte. A másik fél azon a állásponton volt, hogy a bíróság nem akadályozhatja meg abban az embereket, hogy elolvassák a birtokukba került könyvet.
Nancy Stouffer: Az amerikai írónő 1999-ben, két évvel az első könyv megjelenése után azzal vádolta Rowlingot, hogy tőle lopta a „mugli” kifejezést, ráadásul Stouffer történetében a főhőst Larry Potternek nevezték.
Stouffer karakterei abban a könyvsorozatban szerepeltek, amelyet az írónő az 1980-as évek végén írt a gyermekfoglalkozásokhoz. Ezekből a történetekből csak kettő jelent meg, de azok sem kerültek kereskedelmi forgalomba, tehát a Harry Potterrel való hasonlóságot csak „majdnem egybeeséseknek” lehetne nevezni.
2001-ben Stouffer új kiadót alapított, amelyen keresztül N.K. Stouffer néven újra megjelentette a könyveit, majd beperelte Rowlingot, ám az angol írónő ügyvédei gyorsan elrendezték az ügyet, mert Stouffer semmivel sem tudta bizonyítani az igazát.
Emellett Rowling ügyvédeinek szemet szúrt, hogy Stouffer könyvében csak egy bekezdésben szerepel a Potter név, méghozzá olyan betűtípussal, ami különbözött attól, amivel a könyv többi részét írták, és a 80-as években még nem is létezett. A „muglik” szó esetében ugyanezt állapították meg. Stouffer végül 50 ezer dolláros pénzbírságot kapott.
Harry Potter Lexicon: 2007-ben a RDR Books kitalálta, hogy a Harry Potter Lexicon weboldal tartalmából kiadnak egy enciklopédia-szerű könyvet, amibe helyet kapnak a regényekben szereplő varázslatok, varázsitalok, mesebeli lények és a legfontosabb szereplők.
Rowling korábban dicsérte a rajongói oldalt és annak tulajdonosát, Steve Vander Arkot, mégis miután meghallotta az ötletet, bejelentette, hogy ő hasonló könyvet tervez, és nem hagyja, hogy egy rajongó „saját haszonra tegyen szert” egy ilyen gyűjteményből.
2008-ban a manhattani bíró nem adott engedélyt Steve Vander Ark könyvének megjelenésére, ennek ellenére Steve Vander Ark kiadta a könyv rövidített változatát, aminek borítóján a „nem engedélyezett” felirat szerepel.
(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)
Legutóbbi hozzászólások