Tudjunk meg néhány titkot hazánk egyik közkedvelt művéről!
Az Egri csillagokból biztos, hogy minden családban megtalálható legalább egy példány, és nem azért, mert kötelező elolvasni az iskolában, hanem azért, mert ez Magyarország egyik legkedveltebb könyve.

A híres regényről azonban korántsem tudunk mindent, ezért most ismerkedjünk meg néhány érdekességgel!

Folytatásokban jelent meg először: A könyv keletkezésének idejében az volt a szokás, hogy részletekben, folytatásokban közölték le egy lapban a történet, ami csak akkor jelent meg könyv formában, ha a kiadók úgy ítélték meg, hogy elég népszerű a mű. Az Egri csillagokat a Pesti Hírlap kezdte el lehozni 1899 végén.

Gárdonyi fia miatt lett Bornemissza Gergely a főhős: „Egy tavaszi napon fölvezettem a fiamat az egri várba. Azt mondtam neki: »Hunyd be egy pillanatra a szemedet, és gondold azt, hogy az idő kereke visszafordult az 1552-ik esztendőbe. Ez a bástya, ahol állunk, tele van sárga csizmás, sisakos, fegyveres katonával. Lent meg amerre látsz, mindenütt fegyveres török nyüzsög…« – s élénk színekkel festettem eléje az ostromot, Dobót, Mekcseyt, a hős asszonyokat, a bombahányó, falromboló törököt, a halottakat, a sebesülteket, a harmincnyolc napig tartó nagy ostrom minden jelenetét. A gyermek napokig ezt forgatta az elméjében, de ami engem meglepett, az volt, hogy a figyelmét Bornemissza Gergelynek, a király főhadnagyának alakja ragadta meg legjobban. (…) Ekkor gondoltam rá, hogy ennek a Gergely deáknak az életét meg kellene írnom regénynek. (…) Lehetne-e olyan regényt írni, amely nem színfalnak használná a múltat, hanem inkább lámpás lenne: bevilágítana az elmúlt századok érdekes sötétségébe? Lehetne-e igazi történelmet írni regény alakjában?”

Többszörös átírás: Gárdonyi először 1901-ben dolgozta át a regényt, akkor a történet több, mint egyharmadát átírta. Ezáltal nyelvileg sokkal feszesebb, és jobban komponált lett az Egri csillagok. Az író legközelebb az 1913-as kiadásnál, a nyomdában olvasta és írta át a kéziratot, amit most is elsősorban nyelvi szempontból stilizált.

Gárdonyi halála előtt, még az egyik fia is belenyúlt a műbe. Ő volt az, aki elkészítette a török és szakszavak jegyzékének nagy részét. Később, főleg a háború utáni kiadásokban, a kiadók, és a szerkesztők is átírtak ezt-azt a történetben. Mindennek a következménye az lett, hogy nagyon sokféle szövegváltozata létezik az Egri csillagoknak, a legjobbnak viszont az 1913-ast tartják.

Képregény is megjelent belőle: 1974-ben, a Heves Megyei Hírlapban jelent meg, folytatásos formában, az Egri csillagok-képregény, amit Zórád Ernő grafikusművész készített, egy egri újságíróval, Márkusz Lászlóval.

A törökök is szeretik: Tény, a törökök nem kaptak pozitív szerepet a regényben, mégis az Egri csillagok nagy népszerűségnek örvend Törökországban. A magyar regények közül még A Pál utcai fiúkat szeretik kint.

Gárdonyi kinn járt Törökországban anyagot gyűjteni: Gárdonyi akkurátus és gondos kutató volt, ezért az írás előtt sokáig vizsgálta az adott korszakot. Az Egri csillagok esetében Törökországba ment, hogy a saját szemével lássa a helyszíneket, elment a múzeumokba, rengeteg adatot összegyűjtött, és sok levéltárral levelezett, köztük a bécsivel is, hogy minél több anyaga legyen a hiteles regényhez.

Példányszám: Gárdonyi megélhette, hogy a művéből 14 ezer példányt eladjanak. A két világháború között 40 ezer kötetet vásároltak meg. Az igazi robbanás azonban a háború utáni évtizedekben következett be, mert akkor már több kiadásban 100 ezres példányszámban jelent meg. Emellett az Egri csillagokat még 18 nyelvre lefordították.

(Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)