Érdekességek a 75 éves új-zélandi színészről.Dr. Alan Grant kalapjában jóval több potenciál volt: Sam Neill azt hitte, hogy majd kap egy halom instrukciót, Steven Spielbergtől, hogy mit csináljon a kalapjával, de a rendezőnek túl sok más dologgal kellett foglalkoznia, ezért nagyon kevés instrukciót adott neki.

Neill saját bevallása szerint, a mai napig bánja, hogy nem dolgozta ki rendesen a karaktert. Elmondása szerint, ha lenne rá második esélye, akkor sokkal jobban kitalálta volna a karaktert, aki így csak egy fickó volt kalapban.

Ugyanakkor a Jurassic World – Világuralomban csak egy rövid ideig volt rajta a kalap, de az remek pillanat volt.

Vett egy Porschét, de aztán rájött, hogy ő nem egy porschés fickó: Amikor Neill 1983-ban Londonban élt és a Reilly: Ace of Spies című sorozatot forgatta, akkor úgy döntött, hogy megjutalmazza magát a nyolc hónapig tartó kemény munkáért, és mivel lett egy kis pénze, ezért abból megvalósította az egyik régi álmát, ami egy Porsche volt.

A közvetlenül a gyárból rendelt, fekete fényezésű és ugyanilyen színű bőrbelsővel felszerelt autó elkápráztatta a színészt, ám ahogy teltek a napok, úgy érezte egyre kényelmetlenebbül benne magát. Folyton azt figyelte, hogy ki látja meg, emiatt többször is csak elment a Porsche mellett.

Egy téli vasárnap, amikor a Hyde Parknál kocsikázott leengedett ablakkal, senki nem volt a közelben, ezért leparkolt, ám akkor legnagyobb rémületére, felbukkant Judy Davis színésznő. Gyorsan visszaült a kocsiba, felhúzta az elektromos ablakot és remélte, hogy a kolléganője nem vette észre.

Davis azonban odabent hozzá és a fejét megrázva közölte, hogy Sam, ez nem te vagy, majd sarkon fordult és távozott. Neill döbbenten ült az autóban, amit aztán másnap eladott.

James Bond szerepére is meghallgatták: 1985-ben a Halálvágta volt Roger Moore utolsó James Bond filmje, ami után a producerek felfedezték Neillt a Reilly: Ace of Spies-ban, amiben a színész remekül alakította a kémet, egyszerre volt lovagias és nagy nőcsábász, tehát tökéletes választás lett volna a szerepre.

Az ügynöke folyamatosan unszolta a színészt, hogy tartson képernyő tesztet, de Neill nem akart Bondnak állni. Később elárulta, hogy nagyon kényelmetlen helyzetbe hozták ezzel, és ez volt az utolsó alkalom, hogy hagyta magát megfélemlíteni egy szerep miatt.

Bár nem vágyott arra, hogy ő legyen az a 007-es ügynök, akit nem szeretnek a nézők, mégis helyt állt, méghozzá olyan jól, hogy még Moore is azon a véleményen volt, hogy neki kell kapnia a szerepet, de azt végül Pierce Brosnan kapta.

Ugyanakkor az NBC az utolsó pillanatban berendelte a Remington Steele sorozat folytatását, ezért Brosnan helyett előbb Timothy Dalton alakíthatta 1987-ben és 1989-ben a titkos ügynököt. Később Neill azt nyilatkozta, hogy jó volt látni Brosnant a filmben (az 1995-ös Aranyszemben volt az első Bond-filmje), és örül annak, hogy végül minden jól alakult, hogy a barátja kapta meg a szerepet, mert ő tényleg vágyott rá.

Valójában nem is Sam a neve: A színész a Nigel John Dermot Neill nevet kapta, amikor 1947. szeptember 14-én megszületett Észak-Írországban, ahol a katona édesapja állomásozott. Az apja harmadik generációs új-zélandi volt, és a család is új-zélandinak tartotta magát.

Neill 7 éves volt, amikor hazaköltöztek és Christchurch-ben kezdte meg a tanulmányait egy anglikán fiúiskolában. Több forrás szerint az osztályba túl sok Nige járt, ezért ráragadt a Sam becenév, amit ő maga kért, hogy így nevezzék. A legjobb barátját szintén Nigelnek hívták, ami igencsak zavaró volt, ezért Samnek és Billnek kezdték el hívni egymást.

Ugyanakkor egy másik oka is volt annak, hogy Neill megváltoztatta a keresztnevét, ugyanis a helyi szlengben van egy negatív jelentése a „nigel”-nek, amit általában azokra használnak, akiknek nincs barátja, vagy párja, ezért gyerekként tarthatott a gúnyolódástól.

Emellett azt gondolta, hogy mindenki kedveli a Sam nevű embereket, és sok kutyát is így hívnak, mert szeretnivaló, ráadásul egy színésznek jobb, ha felhasználóbarát neve van.

A színész Billnek becézett barátja autóbalesetet szenvedett 19 évesen, amikor kirepült az autója szélvédőjén és maradandó agykárosodást szenvedett. A baleset után az élete nagy részét intézetekben töltötte, amíg meg nem halt. Neill és Bill több, mint 30 évig ápolta a barátságát, ami során együtt játszottak az iskolai darabokban, együtt kocsikáztak, ittak, szórakoztak, még az autóbaleset előtt.

(Forrás: hu.ign.com)